Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 30. szerda, tavaszi ülésszak 18. nap (375.) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - CSÉFALVAY GYULA (KDNP)
1326 Azért kényszerült bele a kormányzat a szerkezet átalakításába, hogy a termelés folyamatát a lehető legolcsóbbá tegye egy piaci versenyben, m ert ez nem kerül pénzbe, viszont növeli a jövedelemtermelő képességet. Nagyon sajnálom, hogy Lakos úr nem figyelt oda arra, amit mondtam. Én azért voltam kénytelen nekiállni a szövetkezeti törvény átdolgozásának, mert igaz az, amit ő mondott – csak én erre már válaszoltam. Az eredetileg beterjesztett törvénnyel ugyanis valóban a szövetkezetek státusának a megerősítését értük volna el, és nem indult volna el az az átalakulási folyamat, amelyet nem ideológiai, hanem gazdasági kényszer kényszerített ki ebből a z országból. Köszönöm Juhász Palinak, hogy megvilágosította Szabó Lukácsnak, mi is történt. Köszönöm. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Cséfalvay Gyula képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. Felszólaló: Cséfalvay Gyula (KDNP) CSÉFALVAY GYULA (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szövetkezeti törvény módosításának témáját annyira agyontárgyaltuk már, hogy alig maradt nekem valami. Nem is akartam én ehhez hozzászólni, mert részletesen kifejtette az álláspontját Kis Zoltán, Szabó Lukács, Bogár di Zoltán, Sipos, Glattfelder, Lakos képviselőtársam. Lakos képviselőtársamnak külön kell, hogy válaszoljak, mert nem tudtam már magamba fojtani azt az indulatot, amit a hozzászólása kiváltott belőlem. A közgyűléssel kapcsolatosan azt mondta, hogy Bogárdi és Szabó Lukács álláspontja ma nevetségessé válik. Nem tudom, hogy az ő álláspontja mivé válik akkor, amikor közgyűlésről beszélünk! A közgyűlés összehívása, ha nem határozatképes, akkor 15 nap múlva, de ugyanazzal a meghívóval kimehet… Nemrégen tanú ja voltam annak, hogy egy szövetkezet összehívta a közgyűlést 14 órára egy rövid újsághirdetésben úgy, hogy "amennyiben határozatképtelen, akkor 14 óra 30 percre hívom össze" – ugyanabban a hirdetésben, ugyanazzal a napirenddel! A következő közgyűlésen már nevetségessé válik, hogy hányan jelennek meg. Ezen a közgyűlésen 500 tagból 9 volt jelen, s 9 ember döntött 500 ember vagyonáról! Az 500 ember többsége még ma sem tud arról, hogy ott közgyűlés volt. Egyáltalán minek kell törvényben előírni a közgyűlési ha tározatképességet? Ez az egyik dolog. A másik dolog: egyszer hallottam egy sajtótájékoztatón, hogy Lakos képviselőtársam azt mondta, eljutunk lassan oda, hogy kiverik a tagokat a szövetkezetből. Elgondolkodtam rajta: hogyan lehet valakit kiverni valahonnan , olyanok hogyan verhetik ki, akik nincsenek bent? Ha azok a tagok bent vannak a szövetkezetekben, ragaszkodnak hozzá, nem lehet őket onnan kiverni. Képtelenség! A másik: Glattfelder képviselőtársam azt mondja, ha ki akarnak válni a közgyűlésen, akkor olya n manipulációhoz is folyamodhatnak egyes tagok, hogy átjelentkeznek, máshová jelentik be magukat, nem azon a településen vannak, nem akarnak ottmaradni, vagyis a kiválókhoz akarnak csatlakozni. Ez majdnem azzal cseng össze, mint amikor azt mondta, hogy a t sz megalakulásakor a kehes lovakat is bevitték a szövetkezetbe a tagok. Amit Szabó Lukács és Bogárdi Zoltán képviselőtársam elmondott, az nagyon valós, valójában úgy van. Bogárdi azzal kezdte, hogy a tulajdonviszonyok rendezése a fontos, az, hogy a magántu lajdont helyezzük előtérbe. Sajnos, ez itt nem valósult meg. Hoztunk szövetkezeti törvényt, átmeneti törvényt, de hibás volt mind a kettő. Az egyik azért volt hibás – Juhász Pál nagyon szépen rátapintott – , mert félre lett vezetve a tagság, nem lett tájéko ztatva, nem váltak ki azok, akik ki akartak volna válni. Utána észbe kaptak, hogy jogvesztés történt, mert időben nem jelentették be a kiválási szándékukat. (11.20) A szövetkezeti törvény pedig olyan, hogy be van betonozva oda az üzletrész, onnan kivinni a törvény szerint nem lehet. Ezért vált szükségessé a szövetkezeti törvény módosítása.
