Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 30. szerda, tavaszi ülésszak 18. nap (375.) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
1308 egyszerűsítését jelentette, vagy olyan technikai módosításokról volt szó, ami az üzletrészvagyon bevonását, valamint a számviteli törvénnyel történő összhangba hoza talát szorgalmazta volna ennek a törvénynek. Úgy gondolom, hogy a kormányzat által benyújtott jelenlegi módosítás ezen túlterjeszkedik, és olyan szabályozási rendszert is meg kíván honosítani, ami a szövetkezeti rendszertől – sajnos, ki kell, hogy mondjuk – jogilag idegen, és ennek következtében egy olyan társasági formába történő átvezetését is jelenti ennek az ágazatnak, ami a szövetkezeti alapelvekkel összeegyeztethetetlen. Sajnos, erre nézve a Nemzetközi Szövetkezeti Tanács már jelzést küldött a kormány zathoz, valamint a pártokhoz, és indítványozta, hogy a módosítások lehetőség szerint maradjanak meg a szövetkezeti alapelvek és a szövetkezeti szolidaritás talaján. (9.40) Ugyanis ennek az ágazatnak ez nagyon is kulcskérdése. Az első olyan módosítási indít ványunk, amely kezelni próbálja ezt a módosító előterjesztést, arra vonatkozik, hogy a közgyűlést milyen feltételekkel és kik hívhatják össze. Az előterjesztésben szerepel egy olyan nyitás is, ami azt mondja ki, hogy az üzletrésztulajdonosok 10%a már kez deményezheti a közgyűlés összehívását. Mint tudjuk, az üzletrésztulajdonosi kör kialakítása az ezelőtt másfél évvel bekövetkezett törvényi szabályozás hatására úgy alakult, hogy a jelenlegi dolgozó tagságnak a vagyon mindössze egyharmad részben áll rendel kezésére, kétharmad részben vagy kívülálló, vagy nyugdíjas tagok körébe került. Ami nem baj természetesen, de érdekeik ellentétesek; a dolgozó tagok arra törekszenek, hogy munkájukat megtartva kezelhessék és használhassák azt a vagyont, ami nem az övék, ha nem jórészt külsősöké; a külsősöknek az az érdeke, hogy ezt a vagyont valahogy meg tudják szerezni. A szövetkezeti közgyűlés összehívásánál, ha viszonylag kicsi számú üzletrésztulajdonosnak biztosítjuk azt a jogot, hogy összehívhassák a közgyűlést, akkor elméletileg elképzelhető az a helyzet, hogy egy bizonyos nagyságú külső nyomásra a közgyűlést akár évente többször is össze kell hívni; aminek azonban gyakorlati értelme nem lesz, mert a többségi szavazás elve alapján a tagság jó része ezeket az előterjesz téseket valószínűleg nem fogja elfogadni. Ezért mi azt javasoljuk, hogy az ilyen jellegű összehívási lehetőség korlátozott legyen, viszont arra kell törekedni – és nemcsak a szövetkezeti törvénynél, hanem majd az adótörvénynél és a hitelezési jogszabályok megalkotásánál is – , hogy a kívülálló üzletrésztulajdonosok mielőbb a vagyonuk ellenértékéhez hozzájuthassanak úgy, hogy azt a dolgozók és bent lévő tagok ki tudják vásárolni. Ez a feszültség oldásának és kezelésének egyedüli járható útja, álláspontunk sz erint. A másik, amiről Lakos László képviselőtársam is szólt, a közgyűlés megismétlésének lehetősége határozatképtelenség esetén, amit a jelenlegi gyakorlat úgy szabályoz, hogy már egy értesítésben, egy meghívóban közlik az érintett tagokkal, hogy a közgyű lés 14 órakor kezdődik, azonban ha nem lenne határozatképes, akkor 14 óra 30 percre ismételten össze van híva, és a megjelentek számára való tekintet nélkül ez már döntési pozícióba hozhatja az ott lévő tagokat. A jelenlegi szabályozás, amit ez a módosítás előterjeszt, ez egy 15 napos határidőt feltételezne ezt követően, aminél technikai bizonytalanságok is vannak, mert ha a közgyűlés határozatképtelen, akkor ki kell értesíteni mindenféleképpen azokat a tagokat, akik nem vettek részt a közgyűlésen, tudjanak róla, hogy itt lesz egy megismételt közgyűlés, mert az első határozatképtelen volt. Ha határozatképesen folyt le a közgyűlés, akkor is értesíteni kell azokat, akik nem voltak ott, hogy tisztán lássák, bizony már következő közgyűlést nem tartanak, jóllehet ők előzetesen erről értesítést kaptak. Ez is egy jogbizonytalanságot keletkeztethetne. Ez volt az első módosító indítványunk tartalma. A második módosító indítványunk az egy tag – egy szavazat elvének fenntartására irányul. Azt a módosítást kívánjuk elhag yni, ami úgy szól, hogy eltérő szabályozást a törvény megengedhet az egy
