Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 29. kedd, tavaszi ülésszak 17. nap (374.) - A rendőrségről szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÓNYA IMRE, DR. belügyminiszter:
1239 indítványt. Közülük indokoltnak látom kitérni a következőre, főleg azért, mert ebben a vonatkozásban elhangzott az alkotmányügyi bizottságban ellenvélemény i s. Tekintettel arra, hogy reálisan nem számíthatunk a szolgálati jogviszonyról szóló, már benyújtott törvényjavaslat elfogadására, a hatpárti állásfoglalásnak megfelelően indokoltnak tartjuk a feltétlenül szükséges változtatásokat elvégezni a tárgykört sza bályozó 1974. évi 10. számú törvényerejű rendeleten. Az egyik ilyen kérdés a rendfokozatokhoz és a várakozási időhöz kapcsolódik. A Kormány célszerűnek látja, hogy a honvédelemről szóló törvény rendelkezéseivel minden tekintetben összhangban levő szabályoz ás szülessen, ezért az erre vonatkozó módosító indítványt is elfogadtuk, és a rendőrökre, határőrökre, tűzoltókra, vámőrökre, a büntetésvégrehajtási testület tagjaira vonatkozó rendelkezéseket a benyújtott és a Kormány által támogatott módosítás szerint k érem megszavazni. Ugyancsak kérem, hogy ebben a vonatkozásban a hatálybalépés nem az általános szabályok szerint: hat hónap elteltével, hanem rövidebb idő alatt történjék, tekintettel arra, hogy semmiképpen nem indokolt az ellentét egyrészt a honvédségnél elfogadott és a honvédelmi törvényben már törvényerőre emelt szabályozás, másrészt a többi szolgálat, tehát a rendőrség, határőrség, tűzoltóság, vám- és pénzügyőrség, valamint a bvtestület tagjaira vonatkozóan. Hogyha nem fogadjuk el ilyen értelemben a ha tálybalépésről szóló rendelkezést, akkor kilenc hónapos rendfokozati "túlhordást" eredményezne a törvény megszületése a katonákéhoz képest. (16.40) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslattal a konfliktusokat megelőzni és megolda ni kész, szolgáltató rendőrség megteremtése a cél, amely azonban szükség esetén határozottan, szakszerűen és keményen tud fellépni a rendelkezésére álló törvényes erőszakkal a törvények megszegőivel szemben. Felhatalmazása azonban nem korlátlan, mert a jog rend egésze vigyáz arra, hogy senki ne élhessen vissza a hatáskörébe adott kényszerítőeszközökkel. A demokratikus átalakulás következtében, a jogállam intézményeinek kialakulása nyomán megszűnt annak minden lehetősége, hogy bárki felhasználhassa a rendőrsé get a polgárok elleni törvénytelen erőszak eszközeként. Ezzel a változtatással a rendőrség is megszűnt az állampolgárokban félelmet keltő, ellenséges intézmény lenni. Ma már a becsületes állampolgároknak nincs okuk, hogy féljenek a rendőröktől, és azt hisz em, mindannyian tapasztaljuk, hogy nincs is ilyen félelem az állampolgárokban. A probléma sokkal inkább az, hogy a változásokkal egyidejűleg a rendőrség átmenetileg elbizonytalanodott, mivel jogait törvények nem szabályozták megfelelően, és gyakorta érték politikai támadások is a rendőrök fellépését. A rendőrségi törvénnyel nagyban hozzájárulunk a rendőrök helyzetének megerősítéséhez és így ahhoz is, hogy a rendőrség tekintélye, társadalmi megbecsülése növekedjék. A rendőrségi törvény meghozatalával a magya r Országgyűlés azt a folyamatot segíti elő, amelynek nyomán a tekintélyében megerősödött rendőrség félelmet fog kelteni a bűncselekmények elkövetőiben, miközben a polgárok tisztelete, megbecsülése és rokonszenve kíséri a rendőrök mindennapi tevékenységét. A rendőri fellépések jogi szabályozása, különösen pedig a kényszerítőeszközök alkalmazási rendje, a titkos módszerek bevezetése feltételeinek normatív meghatározása jelentős lépés a jogbiztonság megteremtésében. A rendőrségről szóló törvényjavaslat kifejez ésre juttatja azt az alapelvet, hogy demokratikus jogállamra jellemző szabadságfok a törvénytisztelő állampolgárt illeti csak meg, de azt is, hogy a jogsértőkkel szemben alkalmazott szankciókra, továbbá az állam büntetőjogi igényének érvényesítésére csak a jogrend szigorú szabályai között, a humánum egyetemes értékeinek tiszteletben tartása mellett kerülhet sor.
