Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 29. kedd, tavaszi ülésszak 17. nap (374.) - Bejelentés a Parlament északi kőtornyának avatásáról - Bejelentés: Trombitás Zoltán jegyző - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - KÁLMÁN ATTILA, DR. művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Vörös Vince): - TOMPA SÁNDOR (MSZP)
1211 Szóbeszéd tárgya ezekben az intézményekben az is, hogy a tárca és a pénzügyminisztérium közötti vita az oka annak, hogy megoldatlan ez a probléma. Ezért kérdezem a tisztelt államtitkár urat: mi a valódi oka annak, hogy a bérrendszer a mai napi g nem történt meg? Másodszor pedig azt kérdezem, hogy mikor kaphatják meg a pedagógusok a törvényben előírt béremelésüket. Várom államtitkár úr válaszát. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Kálmán Attila művelődési és közoktatási minisztériumi álla mtitkár urat, szíveskedjék a választ megadni. Dr. Kálmán Attila művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár válasza KÁLMÁN ATTILA, DR. művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ön által em lített béremelés természetesen nem marad el, pusztán késik. Ennek csupán technikai okai vannak. Valóban előfordul, hogy a Pénzügyminisztériummal vitánk van, de ebben a kérdésben nincs. A Pénzügyminisztérium útmutatásai szerint igen részletes felmérést kell ett végeztetnünk a művelődési tárcához tartozó valamenyi közalkalmazottról, és a kapott adatokat 1994. február 15ig kellett összesítenünk. Ez a megadott határidőig elkészült. A Pénzügyminisztérium ennek alapján tudta rendelkezésünkre bocsátani a szükséges béralap és a pótlékok háromhavi különbözetének a fedezetét. Ezt március 8án, tehát néhány nappal a márciusi bérkifizetések után tudtuk továbbítani az intézményeinknek. Itt jegyzem meg, hogy március 17én pedig az egyházi főhatóságokhoz utaltuk át az egyh ázi iskolákban dolgozók részére a hasonló különbözetet. Eszerint nincs akadálya annak, hogy a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola tanárai a többi, közvetlenül a tárcához tartozó intézmény, valamint az egyházi iskolák dolgozóival együtt a legközelebbi fizet éskor már a felemelt bért kapják meg, és megkapják 1994. január 1jétől visszamenően az elmaradt különbözeteket is. Véleményem szerint az eljárásban nem követtünk el hibát, de azt elismerem, hogy az előzetes tájékoztatásunk nem volt elég hatékony, és ezzel sokaknak felesleges izgalmakat okoztunk. Ezért szíves elnézésüket kell kérnem. Kérem válaszom elfogadását. (Szórványos taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A második kérdésünket Tompa Sándor képviselőtársunk tenné fel, de a válasza dó pillanatnyilag nincs a teremben, ezért… (Rajkai Zsolt: Itt vagyok, elnök úr.) Rajkai Zsolt válaszol? (Rajkai Zsolt: Nem tudom, melyik kérdés következik.) Köszönöm szépen, közben bejött Pohankovics államtitkár úr. Tehát következik Tompa Sándor, a Magyar Szocialista Párt képviselője, aki kérdést kíván feltenni az ipari és kereskedelmi miniszternek A diósgyőri kohászkodás jövőjéről címmel. Tompa Sándor képviselőtársamnak adom meg a szót. Kérdés: Tompa Sándor (MSZP) – az ipari és kereskedelmi miniszterhez – A diósgyőri kohászkodás jövőjéről címmel TOMPA SÁNDOR (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyar Köztársaság Kormánya 1994. február 10i ülésén foglalkozott a borsodi acélipar reorganizációjával. Megismerve a határozat tartalmát, elemezv e azt szakértők bevonásával, az alábbi kérdéseket intézem államtitkár úrhoz: A határozat szövegéből az a tény, hogy a nagykohó és az acélgyártó konverterek leállítása az igazi döntés, nem derül ki, csak a diósgyőri helyzetet jól ismerők számára. A szakma é s a sajtó is úgy nevezi ezt, hogy a folyékony és szilárd technológia közötti választás esetében az utóbbi mellett döntött a Kormány. Nagy bátorság ez. Már volt, akinek a vak ló esete jutott ennek kapcsán eszébe. Szakemberek egybehangzó véleménye szerint a minőségi acélgyártáshoz elengedhetetlen a jó
