Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 29. kedd, tavaszi ülésszak 17. nap (374.) - Az árutőzsdéről és a tőzsdei határidős ügyletekről szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TARDOS MÁRTON, a gazdasági bizottság előadója:
1197 hogy előre tudjon kalkulálni. Erre ad lehetőséget az árutőzsdei kereskedés azáltal, hogy a felek akár már hónapokra előre megállapodhatnak a szállítandó áru men nyiségében és árában. Ez utóbbi nagyon fontos, hiszen a rögzített ár kiszámíthatóvá teszi a termelést mind az áru eladója, mind vásárlója számára. Az ügyletek teljesítéséért mindkét féllel szemben a kereskedelemben kiemelkedő szerepet betöltő elszámolóház vállal garanciát úgy, hogy az eladóval szemben vevőként, a vevővel szemben pedig eladóként lép fel. Ezt a kereskedési technikát – amely az áru árát előre rögzíti és a szokásos, kétoldalú szerződéses kapcsolatot háromoldalúvá alakítja – nevezzük tőzsdei hat áridős ügyletnek. Az árutőzsde további előnye, hogy a koncentrált piac révén az árfeltárásnak, az árak várható alakulására vonatkozó várakozások megismerésének igen hatékony eszköze. Mivel a tőzsdei árak nyilvánosak, ezért a tőzsdei adatok azok számára is fontos információt jelentenek, akik nem kereskednek a tőzsdén. Tisztelt Országgyűlés! Az eddigiekből talán nyilvánvaló, hogy az árutőzsde milyen fontos és egyre növekvő szerepet tölt be a piacgazdaságban. Ezen intézménytípus nemzetgazdasági jelentőségét fe lismerve szükséges tehát deklarálni, hogy az árutőzsde jogi személyiséggel rendelkezik, és nonprofit jellegének megfelelően nem kell társasági formában működnie. A törvényjavaslat Országgyűlés elé terjesztését indokolja az a további szempont, hogy az árutő zsdeügyletek jogi hátterét megnyugtatóan rendezni kell. Ez pedig csak törvényben lehetséges. A tőzsde bizalmi terület. Mind a hazai szereplők, mind a külföldi befektetők bizalmát megerősíti, ha az árutőzsde belső viszonyait és garanciális szabályait törvén yben rendezzük, és egyúttal megoldódik a terület törvényi felügyelete is. A magyar árutőzsde ugyanis teljes egészében önszerveződésként jött létre, felügyeleti háttér nélkül. Dinamikus fejlődésének köszönhetően ma már nemzetközileg is ismert és elismert sz ervezet. Ugyanakkor ahhoz, hogy bekapcsolódhasson a nemzetközi kereskedelembe és komoly, nemzetközi jelentőségű fejlesztésekbe foghasson, törvényi háttér, mindenki által ismert szabályrendszer szükséges. A benyújtott törvényjavaslat keret jellegű, vagyis k ellően rugalmas abból a szempontból, hogy az árutőzsdei tevékenység fejlődését nem gátolja túl részletező szabályozással, de tartalmazza a szükséges állami ellenőrzést, mégpedig a felügyeleti szerven keresztül. Mindez – egyéb garanciális szabályokkal együt t – biztosítja a tőzsdei kereskedelem szereplőinek viszonyában a megbízók védelmét és a tőzsdei kereskedés tisztaságát. E törvényjavaslat benyújtását kétéves előkészítő munka előzte meg, amelynek során figyelemmel voltunk a hazai tapasztalatokra és a nemze tközi fejlődési tendenciákra is. A benyújtott javaslat meggyőződésem szerint megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek, és elfogadása esetén felerősíti azt a folyamatot, amely eredményeként Magyarország a térség pénzügyi központjává válhat, válik . Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűléstől, hogy a javaslatot tárgyalja meg és utána fogadja el. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) (11.50) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentésemmel csupán tudatosítani szeretné m, hogy a plenáris üléssel párhuzamosan több bizottság ülésezik. Most megadom a szót Tardos Mártonnak, a kijelölt gazdasági bizottság előadójának. Felszólaló: Tardos Márton, a gazdasági bizottság előadója TARDOS MÁRTON, a gazdasági bizottság előadója: Elnö k Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az árutőzsde előterjesztését a gazdasági bizottság megtárgyalta, és hosszas egyeztető tárgyalások után együttes javaslatot tesz a Ház asztalára, elfogadás céljából.
