Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 29. kedd, tavaszi ülésszak 17. nap (374.) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ LUKÁCS (MIÉP)
1178 Az ülésnap megnyitása ELNÖK (Szabad György) : Kösz öntöm képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, a közvetítésre figyelő minden honfitársunkat. Tavaszi ülésszakunk 17. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Kóródi Mária és Szabó Lajos jegyzők lesznek segítségemre. (Taps.) Mai ülésünkről való távolmaradását előzetesen 17 képviselőtársunk jelentette be. Ha közülük valamelyik képviselőtársunk mégis meg tudott jelenni, kérem szíves jelzését. (Rövid szünet után:) Senki sem jelentkezett. Emlékeztetem már most az ülés elején képviselőtársaimat, és a képviselőcsoportok vezetőit különösen, hogy a interpellációk időszakától egészen a – várhatóan késő esti – befejezésig a határozatképesség biztosítása elengedhetetlen. Napirend előtt ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Három képviselőtá rsunk kért napirend előtt felszólalási lehetőséget. Elsőként a Szabad Demokraták Szövetsége részéről jelezte a képviselőcsoport, hogy Kőszeg Ferenc számára kéri a felszólalás lehetőségének biztosítását. A lehetőség megvan, képviselőtársunk viszont nincs je len. A következő jelentkező Szabó Lukács, a Magyar Igazság és Élet Pártjának képviselője, aki a frakció támogatásával kért szót. Képviselő urat illeti a felszólalás joga. Napirend előtti felszólaló: Szabó Lukács (MIÉP) SZABÓ LUKÁCS (MIÉP) Elnök Úr! Tiszte lt Képviselőtársaim! Az 1947es választások mint kék cédulás választások kerültek be a magyar választások történetébe. Az 1994es választások fehér cédulás választásokként lesznek regisztrálva. Ezek a választások nem kétfordulósak, hanem háromfordulósak le sznek, ugyanis az első forduló, az nem titkos, az nyílt szimpátiamegnyilvánulás – és ez az alapvető probléma. Ugyanis mi azt hisszük és azt hittük, hogy egy szabad választásnak voltunk résztvevői 1990ben. Azt szeretnénk, ha most is az lenne. Míg 1990ben mindenki félelem nélkül és felszabadultan adhatta át a kopogtatócéduláit, most, 1994re ismét félelem ült a választópolgárokra. Mi történik ugyanis? Hadd bocsássam előre, hogy most nem a pártom jelenlegi kopogtatócédulagyűjtéséről és állásáról beszélek, tekintettel arra, hogy nekem is megvan a szükséges számú cédulám, illetve a pártomnak is megvan ahhoz, hogy országos listát tudjon állítani. (Taps a bal oldalon.) Nem erről van szó. Arról van szó, hogy míg 1947ben a kék cédulákkal lehetőséget adtak arra, hogy bárhol és bármennyiszer szavazhassanak egyes állampolgárok, most viszont lehetőség van arra a fehér cédulákkal, hogy ezeket bárhol nyilvántartásba vegyék vagy vehessék, vagy az állampolgárokban ez az érzet képződhessen. Ezért félelem uralkodik az álla mpolgárokban, hogy hol és milyen módon fogják ezt valamikor majd felhasználni velük szemben. 1990ben még mindenki egy cédulát kapott és kaphatott. Ezen szerepeltek az ő személyes adatai. Sajnos, most ilyen fecniket… (Mutatja.) …ilyeneket is gyártanak, ami ből mindenki akár egy kosárral is legyárthat saját maga és mások számára. Ez hatalmas lehetőséget ad a visszaélésre, és – attól tartok – egyes pártok vissza is élnek.