Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 28. hétfő, tavaszi ülésszak 16. nap (373.) - Döntés képviselői önálló indítványok napirendre tűzéséről és sürgős tárgyalásáról - SZABÓ LUKÁCS (MIÉP) - ELNÖK (Szabad György):
1156 Köszönö m. A házbizottság korábban hozott általános érvényű állásfoglalása alapján javaslom az önálló indítvány napirendre tűzését. Határozathozatal következik. Most kérem képviselőtársaim szavazatát. (Szavazás.) Köszönöm. (A jelzőtáblán megjelenik 71 igen, 41 nem , 53 tartózkodó szavazat. A Ház nem határozatképes.) Kérem a kint tartózkodókat és a páholyokban tartózkodókat is, hogy szíveskedjenek befáradni, továbbá kérem, hogy a teremben lévők kivétel nélkül nyomják meg a gombot. Most kérem tehát szavazatukat Tóth S ándor képviselőtársunk előterjesztése ügyében. (Szavazás. – A jelzőtáblán megjelenik 75 igen, 33 nem, 61 tartózkodó szavazat. A Ház nem határozatképes.) Kérem, többen vagyunk a Parlamentben az ülésteremben. Kérem képviselőtársaimat, fáradjanak a helyükre, felszólításra ne menjenek ki, és kivétel nélkül szavazzanak. Tehát Tóth Sándor képviselőtársunk a KDNPből nyújtott be önálló indítványt, megindokolta, a házbizottság napirendre tűzést javasolt. Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Az Országgyűlés 86 igen, 46 nem szavazatot adott, 77en tartózkodtak. Az előterjesztés nem kapta meg a szükséges támogatást. Most visszatérünk Szabó Lukács képviselőtársunk, Magyar Igazság és Élet Pártja, önálló indítványára. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosítására irányul 15411es számon. Az előterjesztést kézhez kapták képviselőtársaim, akiket ismételten felkérek, hogy szíveskedjenek a helyükön helyet foglalni. Ha képviselőtársaim az ajtóban csoportosulnak, nem fognak tudni szavazni. (Zaj, der ültség.) Megkérdezem az előterjesztőt: kíváne szólni? Szabó Lukácsot illeti a szó. Felszólaló: Szabó Lukács (MIÉP) SZABÓ LUKÁCS (MIÉP) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! Több mint egy hónappal ezelőtt azért nyújtottam be az Alkotmány módosítására önálló képviselői indítványt, mivel szeretném, ha a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét eltörölnénk az alkotmányból. Erre csak most van lehetőség, választás előtt. Mert ha választás után a győztesek alakítanak kormányt, abban az esetben számukra ez nagyon kényelmes megoldás lesz. Tehát akkor nincs realitása annak, hogy a konstruktív bizalmatlanság intézménye megszüntethető lehessen. A konstruktív bizalmatlanság esetén mindössze egyetlen szavazat van, amelyikben elfogadja a tisztelt Ház a miniszterel nök személyét, a kormányprogramot és magát a kormányt. Ez azt eredményezi, hogy négy évre, a ciklus egész idejére a kormány be van betonozva. Sem a kormányfő ellen nem lehet hatékonyan, sem pedig a miniszterek ellen nem lehet hatékonyan fellépni a parlamen tben. Ebből az következik, hogy nagyon erős lesz a kormány, és abban az esetben is nagyon erős lesz, ha ez azzal párosul, hogy közben az ország erős hanyatlásnak indul. Az elmúlt négy év kiváló bizonyíték volt arra, hogy olyan esetben sem, amikor miniszter látványosan és sokszor megbukott a Parlamentben, sőt olyan is volt, aki az újkori magyar történelem legnagyobb vereségét szenvedte el a Parlamentben, a visszahívásáról szó sem lehetett, mert visszahívni csak a miniszterelnöknek volt joga. Éppen azért azt kezdeményezném, hogy úgy a miniszterelnökkel szemben, mint bármelyik miniszterrel szemben bármikor lehessen a képviselők egyötöd részének írásbeli kezdeményezésére bizalmatlansági indítványt benyújtani, tehát a miniszterek is, és a miniszterelnök is egysze rű bizalmatlansági indítvánnyal visszavonható, visszahívható legyen. És szeretnénk elérni, hogy ne a miniszterelnök választhassa meg a minisztereket, hanem a parlament a miniszterelnök javaslatára. Ez azt eredményezné, hogy amire 1990ben az ország szavazo tt, valóban parlamenti demokrácia lenne kormánydiktatúra helyett. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Zaj.) Határozathozatal ELNÖK (Szabad György) :
