Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 28. hétfő, tavaszi ülésszak 16. nap (373.) - Döntés képviselői önálló indítványok napirendre tűzéséről és sürgős tárgyalásáról - EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Szabad György): - FUTAKI GÉZA, DR. (SZDSZ)
1153 Köszönöm szépen a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Bízom benne, hogy kisebb vihart fog k avarni az indítványunk, mint amilyet Eörsi Mátyásé kavart. Én bízom abban is, hogy a többséget meg fogjuk kapni szavazáskor. Három indítvány indokolását szeretném együtt elmondani. A földhaszonbérlettel kapcsolatban szeretnénk adótörvénymódosításokat végr ehajtani. Így javaslatunk célja az, hogy a földbérbeadásból származó jövedelem adója kedvezőbb legyen, kevesebb embernek kelljen bejelentkezni az adóhatósághoz és a földbérbeadást áfa ne terhelje. (16.40) Az elmúlt években a mezőgazdaságban lezajlott válto zások azt eredményezték, hogy a termőföld túlnyomó többsége magántulajdonba került. Ez a folyamat viszont nem jár együtt azzal, hogy minden földtulajdonos maga akarja művelni a földjét, hanem a jövőben is számolni kell jelentős mértékű földtulajdonossal, a ki bérbeadás útján kívánja a földjét hasznosítani. Ebbe a körbe tartozik sok ezer olyan állampolgár, aki földjáradékot kapott a szövetkezet használatában hagyott földjéért. A földjáradék után az adó mértéke vagy 20% volt, vagy ha az a jogosult számára kedv ezőbb volt, összevonhatta a földjáradékot az összjövedelmével. A földjáradék intézménye – mint tudjuk – a földkiadó bizottságoknak a tulajdonost megillető föld helyének kijelölő határozatával megszűnik és a szövetkezeteknek földhaszonbérleti szerződést kel l kötniük. Azok az állampolgárok, akik korábban földjáradékot kaptak, most értetlenül szemlélik, hogy az adózási szabályuk gyökeresen megváltozott, hiszen adott esetben az összjövedelemmel való összevonás esetén nemcsak az adó mértéke növekedhet, hanem oly an adminisztrációs terhek is hárulnak rá, amelyeket többségük nem is tud ellátni, illetve nincs is információjuk arról, hogy milyen kötelezettséget kellene teljesíteniük. Ezek közé tartozik az adóhatósághoz történő bejelentkezés, pénztárkönyvvezetés, illet ve számlaadási kötelezettség. A föld haszonbérbe adása nemcsak azok között lesz jelentős, akiknek a szövetkezetben volt korábban is a földjük földjáradék ellenében, hanem a kárpótlás során termőföldhöz jutott állampolgá rok is gyakran fognak élni azzal a lehetőséggel, hogy bérbe adják földjüket akár jogi személynek, akár egyéni vállalkozónak, illetve kistermelőnek. Az adózással járó terhek viszont elriaszthatják a tulajdonosokat a bérbeadástól. Annak elkerülése érdekében, hogy ezek a földek ne maradjanak parlagon, szükséges lenne az államnak bizonyos ésszerű engedményeket tenni. Szükséges lenne a hatályos szabályozás változtatása azért is, mert az önadózással, bejelentkezéssel járó munkák az adóhatóságnál is jelentős nyilv ántartási, ellenőrzési terhet jelentenének és ezen terhek anyagi vonzata nem állna arányban a földbérbeadás miatt befizetett jövedelemadóval. A szabályozás így – véleményünk szerint – három irányú kellene, hogy legyen. Egyrészt a szjatörvény módosulna oly an irányban, hogy a földbérbeadásból származó jövedelem, akárcsak a földjáradék, 20%os forrásadó alá esne, illetve, ha az a magánszemélynek kedvezőbb, összevonhatná azt összjövedelmével. Másodszor: az adózás rendjéről szóló törvény lehetővé tenné, hogy az ok a magánszemélyek, akiknek csak a földbérbeadás miatt kellene bejelentkezni az adóhatósághoz, mentesülnének a bejelentkezési és egyéb adminisztrációs kötelezettség alól. Harmadszor: az áfatörvényt pedig azért kellene módosítani, hogy a földbérbeadás tár gyi adómentes szolgáltatás legyen és ne terhelje 25%os adófizetési kötelezettség. Az így befizetett áfa túlnyomó részét ugyanis visszaigényelnék. Jelenleg ugyanis egy téves szjabesorolási szám szerint a nem beruházással létesített földterületek – ide tar tozik a szántó, kert, rét – nem tartoznak tárgyi adómentes besorolás hatálya alá. Tisztelt képviselőtársaim! Meggyőződésünk, hogy a Parlamentnek az adótörvények meghozatalakor nem ez volt a célja. Ezért képviselőtársaim nevében kérjük, hogy a beterjesztett
