Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 23. szerda, tavaszi ülésszak 15. nap (372.) - A Duna egyoldalú elterelése miatti vízpótlási lehetőségekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
1126 Szeretném felhívni rá a f igyelmet, hogy ebben a helyzetben szakértő és szakértő, az egyik szakértő véleménye és a másik szakértő véleménye nem azonos súllyal esik a latba véleményem szerint. Mert hogyha egy jogász úgy általában azt mondja, hogy miért ne csinálhatnánk fenékküszöböt , de a minket képviselő nemzetközi jogászok azt mondják, hogy nem lehet fenékküszöböt építeni, akkor azt mondom, hogy ez esik nagyobb súllyal a latba. És ha esetleg akad szakértő más területről, aki azt mondja, hogy jó a fenékküszöb, mert nem igazán rontja a vízminőséget és így tovább és így tovább, akkor azt mondom, hogy nézzük meg annak a szakértőnek a véleményét, aki a Magyar Köztársaság érdekeit képviselte a magyar delegáció vezetőjeként a nemzetközi tárgyalásokon. Mit mond ez a professzor? Azt mondja, hogy káros ránk nézve a fenékküszöb megépítése, káros a vízminőségre, és miután nem részletes vitáról van szó, most tekintsenek el képviselőtársaim, hogy ebben különösebben érveljek, de ha körülnézek, akkor az összes kulcsfontosságú szakember egyértelműen azt mondja, hogy érdekeink ellen való a fenékküszöb megépítése. (12.30) És ez nem azt jelenti, hogy bárki is ki akarja szárítani a Szigetközt. Én tehát azt javaslom, amit a múltkor is, hogy tekintsük ennek a kormányhatározatnak a pozitív elemeit, és tanulm ányozzuk a mellékleteit is, amelyekből kiderült, hogy nagyon sok megoldás van. Miután úgy tűnik, hogy a fenékküszöbös megoldás, több oldalról megvilágítva, érdekeinket tekintve a lehető legroszszabb, ezért válasszuk ki a legjobb megoldást, vagy a legjobbat , vagy a legkevésbé rosszat. Ugyanezen szakemberek véleménye alapján azt állítom, hogy létezik ilyen; a vita tehát arról szól, hogy létezik olyan módosító indítvány is, amely egy ilyen megoldást javasol: a jelenleg érkező víz ésszerű megosztásával a sziget közi ágrendszerben, ezt kiegészítve a szivattyúzással megoldható, és ennek a környezeti kárai sem akkorák, mint amekkorákat kívántak róla bebizonyítani, mert ha már nem marad más érv, ha megdőlt az, hogy nincs más megoldás, ha megdőlt az is, hogy nincs rés zletesen kidolgozva, ha megdőlt az is, hogy drága, akkor marad még egy ilyen, hogy füstöl, zörög, és a madarakat meg a nagyvadakat zavarja. Na most akkor rögtön felvetődik a kérdés: nincs ebben az országban elektromos szivattyú? A válasz: dehogynem, van el ektromos szivattyú. Mennyi víz kellene ehhez a vízpótláshoz? Mintegy 17 m3 másodpercenként, amit szivattyúzással kellene kivenni. Akkor miért kizárólag már amortizálódott és öreg, kehes dízelmotorok környezeti hatásait vizsgáljuk, miért nem vizsgáljuk azt a lehetőséget, hogy szivattyúzunk – zárójelben megjegyzem, miért nem szivattyúztunk már tavaly is; aki annyira odavan a Szigetközért, miért nem szivattyúz – , miért nem vizsgáljuk azt a lehetőséget, hogy valamekkora részben a szükséges vizet elektromos sziv attyúval ki lehet emelni? Ezután következik az az érv, de honnan veszem hozzá az elektromosságot? A négy lehetséges szivattyúzási hely közül kettő elektromosan táplálható. Végezetül egy kérdést szeretnék feltenni mindenkinek. Vajon mi a fontosabb, a vízpót lás vagy a fenékküszöb? Ezzel kapcsolatban Kossuth Lajosnak van egy nagyon érdekes megállapítása a szabadságról, és miután nagyon sokat beszélünk Kossuth Lajosról, ezért érdemes megszívlelni a szavait. A történelem folyamán azt látjuk, hogy a szabadság seh ol és soha nem tudott megmaradni, ennek a szomorú igazságnak az a magyarázata, hogy akik eddig szabadok voltak, a szabadságot saját privilégiumuknak tekintették, ahelyett, hogy elvnek tekintették volna. Minden kiváltság természete a kizárólagosság, minden elvé az egyetemesség. A szabadságelv halála a kizárólagosság, biztonsága az egyetemesség. A vízpótláselv, a fenékküszöb kizárólagosság. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! (Dr. Székelyhidi László jelentkezésére: ) Egy pillanat, mindjárt megadom a szót. Azt hiszem, fenékküszöbbel fogunk álmodni az éjszaka… (Derültség.) Ez a szó most már úgy bevonult a magyar irodalomba, hogy azt hiszem, nem fogjuk elfelejteni. Egy külföldi egyszer azt mondta nékem, hogy önök azért magyarok, mert mindent meg tudnak magyarázni. (Derültség.) Szóval azt hiszem, hogy lassanként véget kellene vetni ennek a hosszú általános vitának,
