Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 8. kedd, tavaszi ülésszak 2. nap (359.) - Egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az előadóművészek, a hangfelvételt előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló, 1961-ben Rómában létrejött nemzetközi egyezményhez csatlakozá... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
112 Tekintettel van továbbá a javaslat arra , hogy az európai megállapodás 67. és 68. cikkei előírják, hogy jogszabályainkat közelíteni kell a Közösség jogszabályaihoz, és hogy a megállapodás 65. cikke ezt az általános jogharmonizációs kötelezettséget az iparjogvédelem és a szerzői jog területén kül ön is, a szellemi tulajdon védelmi szintjére vonatkozó speciális szabályként is meghatározza. Ezért a javaslat a maga keretei közt az európai iparjogvédelmi és szerzői jogi integráció hatályos és hatálybalépés előtt álló szabályait, tehát az e területen ki adott rendeleteket, irányelveket és létrejött nemzetközi egyezményeket is figyelembe veszi és azokkal harmonizáló szabályozást alakít ki. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat az ismertetett nemzetközi szabályokra figyelemmel, az iparjogvédelem terén a következő fontosabb változtatásokat irányozza elő. Egyrészt a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény módosításával bevezeti a magyar jogba is a gyógyszerek, a vegyi termékek és az élelmiszerek szabadalmi oltalmát. Hatályos jogunk sze rint csupán e termékek előállítási eljárása szabadalmazható, maguk a termékek viszont ki vannak zárva az oltalomból. Amikor a törvényjavaslat ezen a helyzeten változtat, akkor nemcsak az Egyesült Államokkal kötött s az előbb már említett megállapodásunknak tesz eleget, hanem megteremti az európai szabadalmi egyezményhez való csatlakozásunk legfontosabb feltételeit is. A gyógyszertermékek esetében a javaslat az úgynevezett átmeneti szabadalmi oltalmat is biztosítja. Ennek az a lényege, hogy a külföldön szaba dalmazott gyógyszertermékekre a törvénymódosítás hatálybalépését követően Magyarországon is oltalmat kell adni a külföldi oltalom idejéből még hátralévő időtartamra. Függetlenül attól, hogy e termékek a hagyományos, úgynevezett rendes szabadalmazhatósági f eltételeknek – az újdonság hiányában – esetleg nem felelnek meg. Az átmeneti szabadalmi oltalom korlátok és feltételek nélküli biztosítása nagyban sérthette volna a magyar gyógyszeripar érdekeit. Ezért a javaslat időbeli korlátok közé szorítja az átmeneti szabadalmi oltalom lehetőségét, s az alól meghatározott körben kivételt enged. Ennek megfelelően az 1987. január 1. előtti, illetve az 1993. július 1. utáni elsőbbségű szabadalmak nem részesülnek átmeneti oltalomban. Ez biztosítja, hogy a megállapodás és a z azt végrehajtó törvényjavaslat Magyarországon szerzett gyógyszerek előállítási eljárására vonatkozó szabadalmakból eredő jogokat nem sért. Emellett a javaslat szerint azokra a gyógyszertermékekre nem szerezhető átmeneti oltalom, amelyeket belföldön a ter mékoltalom bevezetése előtt forgalomba hoztak, illetve nem érvényesíthető az átmeneti oltalom azokkal szemben, akik ez előtt az időpont előtt a gyógyszertermék gyártását belföldön igazolhatóan megkezdték. E rendelkezések biztosítják, hogy a magyar gyógysze riparnak nem kell beszüntetnie a Magyarországon még nem forgalmazott, de exportált termékek gyártását és a folyamatban lévő kutatásokat. A szabadalmi jogi változások másik fontos területe a hasznosítás elmulasztása, illetőleg a szabadalmak függősége miatt adható kényszerengedély szabályainak korszerűsítése az amerikai megállapodással összhangban. A javaslat iparjogvédelmi rendelkezéseinek harmadik csoportját azok képezik, amelyek bizonyos eljárási egyszerűsítéseket foglalnak magukban, illetőleg eltávolítják iparjogvédelmi szabályozásunkból a mai jogrendszerrel összeegyeztethetetlen elemeket. (17.20) Tisztelt Országgyűlés! A szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény módosításai közül a következőkre szeretném a figyelmet felhívni. Egyrészt a javaslat egysége sen, a Római Egyezménnyel és más irányadó nemzetközi normákkal összhangban, szabályozza az úgynevezett szomszédos jogok védelmét. Szomszédos, a szerzői joggal szomszédos jogoknak, az előadóművészeket, a hangfelvételelőállítókat, valamint a rádió- és telev íziószervezeteket a
