Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 22. kedd, tavaszi ülésszak 14. nap (371.) - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
1059 ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűl és! Interpelláló képviselőtársaink a bizottsági jelentést elfogadták. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae a bizottsági jelentést. Kérem, szavazzanak. Kérem a táblát kiírni – most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Szendrei államtitkár úr gépe nem működik, kérem bekapcsolni. Az Országgyűlés 185 igen szavazattal 10 ellenében, 5 tartózkodás mellett a bizottsági jelentést elfogadta. Interpellációk: ELNÖK (Vörös Vince) : Tisztelt Országgyűlés! Dr. Hatvani Zoltán, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője inte rpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez Népszavazás dönte a településszétválásról vagy a belügyminiszter úr? címmel. Hatvani Zoltán képviselő urat illeti a szó. Interpelláció: Dr. Hatvani Zoltán (SZDSZ) – a belügyminiszterhez – Népszavazás dönte a te lepülésszétválásáról vagy a belügyminiszter úr? címmel HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Pillanatnyilag a válasz nagyon egyszerű, mert fél év után úgy tűnik, hogy nem népszavaz ás dönt, illetve a népszavazás hiába kezdeményezi a szétválást, a belügyminiszter úré a döntés joga települések szétválása ügyében. Tisztelt miniszter úr! A 70es, 80as évek településrendezést kezdeményező felső párt- és állami szervek által hozott döntés ei, mint jól tudjuk, nagyon sok település kényszerű összevonását eredményezték. Önkormányzati törvényünk – amelyet az elsők között hozott ez a Parlament, és mindmáig talán az egyik legsikeresebb törvényünk – lehetővé tette, hogy helyi kezdeményezésre valami kori kényszeregyesített települések szétváljanak; de lehetővé tette azt is, hogy olyan önálló településrészek, ahol adottak az önálló településsé válás feltételei, ott önálló, új községet, települést alakíthassanak helyi kezdeményezésre. Az önkormányzatok az elmúlt években egyremásra éltek ezekkel a lehetőségekkel. Körzetemben is több szétválásra került sor, új település is alakult valamikori nagyközségi település részéből. Az eljárás tulajdonképpen egyszerű. A lényeg, mint mondtam, a valamikori felső dönt éssel szemben most a helyi kezdeményezés – tehát ezen van a hangsúly. Előkészítő bizottságot kell választani a település lakosságából; az előkészítő bizottságnak kötelessége megvizsgálni, hogy adottake mindazok a feltételek, amelyeket a törvény előír. Maj d az előkészítő bizottság helyi, falugyűlésen a falu, a közösség elé terjeszti vizsgálata eredményeit, a falu közössége pedig kezdeményezi az önálló településsé válást, illetve a szétválást. Ez az előterjesztés a belügyminiszter úron keresztül kell, hogy e ljusson a köztársasági elnök hivatalába, aki dönt a kérdésben. Interpellációm tárgya az Izsófalva községről leválni szándékozó Rudolftelep nevű településrész. Ez a településrész már 1992ben elkezdte vizsgálni annak lehetőségét, miként alkohatna új, önálló települést. Az önálló településsé válás előnyei ismertek. Ezek a településrészek méltón érzik azt, hogy gondjaik speciálisak, nem ugyanazok, mint a nagyközségé. Prioritásaik, elgondolásaik, céljaik is mások esetleg, mint a nagyközségé. Így volt ez Rudolft elep esetében is, körülbelül ilyen indítékok motiválták a kezdeményezést. 1993. augusztus 7én helyi népszavazás döntött arról, hogy kérik, kezdeményezik az önálló településsé való válást. A népszavazás előterjesztését, az előkészítő bizottság vizsgálatána k anyagát a Belügyminisztériumba küldték – és vártak. Vártak mindaddig, amíg 1993. december 17én – először – levelet kaptak a Belügyminisztérium illetékes osztályától, amelyben számítások elvégzését kérték.
