Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 22. kedd, tavaszi ülésszak 14. nap (371.) - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - NAGY FERENC JÓZSEF, tárca nélküli miniszter:
1056 Erre a törvényi lehetőségek megvannak, a TÁKISZt anyagi hátrány nem érné, hiszen Szeged közgyűlése ingyen biztosítaná a szükséges irodákat a kormányhi vatal számára. (15.30) A kormányhivatalt tehát nem terhelné kiadás, az önkormányzatnak pedig nem kéne irodát bérelnie valamikori, államosítás útján elvesztett tulajdonában. Kérem miniszter urat, hogy döntésével a lehető legegyszerűbb megoldást választva, t egyen pontot az ügy végére. Várom válaszát. (Taps az MDF soraiban.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem Nagy Ferenc József miniszter urat, szíveskedjék a választ megadni. Nagy Ferenc József tárca nélküli miniszter válasza NAGY FERENC JÓZSEF, tárca nélk üli miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Úgymond éppen jókor jött képviselőtársam kérdése. A napokban volt előttem a Zsótérház ügye, amikor is a Csongrád megyei vagyonátadó bizottság első fokú határozata ellen benyújtott fellebbezést kellett elbírálnom. Döntésemet az érintettek már megkapták vagy hamarosan megkapják. Az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint döntésem ellen államigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs, de a határozatot a sérelmesnek tartó fél jo gszabálysértésre hivatkozással keresettel megtámadhatja, kérheti a bíróságtól a határozat felülvizsgálatát. Igazat kell adnom Póda képviselőtársamnak, hogy az ügyben hosszan tartó vita folyt. Sajnos itt is jelentkezett a társadalmunkra oly jellemző egyet n em értés. Ha ez meglett volna, valószínű, e kérdésre és válaszomra sem került volna sor. Képviselőtársam azt kéri tőlem, hogy tegyek pontot az ügy végére. Ennek a magam részéről eleget tettem. Most már az érintetteken a sor, hogy döntésemet elfogadják. Meg értem Szeged város önkormányzatának azon igényét, hogy harcol a patinás Zsótérház tulajdonjogának visszaszerzéséért. Erre lehetőség nyílott volna, ha az épület jelenlegi használói nagyobb együttműködési készséget tanúsítottak volna. Sajnos arról kell tájé koztatnom, hogy továbbra sem látok lehetőséget a tulajdonba adásra. Arra viszont igen, hogy a Szeged megyei jogú város önkormányzata térítésmentesen jogot kapjon az ingatlan használatára, mégpedig visszamenőleges hatállyal az 1991. évi XXXIII. törvény hatá lybalépésének napjával. Feltételezem, hogy képviselőtársam a kérdés feltevésénél abból indult ki, hogy az önkormányzati törvény meghatározta azt a vagyoni kört, amely az önkormányzatok tulajdonába kerülhetett. Ide sorolta a törvény többek közö tt a tanács és szervei, valamint intézményei kezelésében lévő ingatlanokat, azonban a műemlékileg védett épületeket kivette ez alól a fő szabály alól. Tehát a tulajdonjog ipso jure átszállása a műemléki épületeknél nem következhetett be, így a kérdés tárgy át képező ingatlannál sem. Ilyen esetekben a vagyonátadó bizottságnak kellett dönteni az ilyen vagyontárgyak tulajdoni viszonyairól. Erre azonban a hatályos jogi szabályozás alapján csak akkor van törvényes lehetőség, ha a műemlék épület önkormányzati tula jdonba adásához a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter is hozzájárult. Ezt az egyetértést az Országos Műemlékvédelmi Hivatal a Zsótérház esetében nem adta meg. A későbbiekben a műemlékfelügyeleti hatóság igazgatója ugyan arról tájékoztatta az önkormányzat polgármesterét, hogy a korábbi állásfoglalását hajlandó módosítani, vagyis hozzájárul a meghatározott tulajdoni hányad önkormányzati tulajdonba adásához, ha az önkormányzat megállapodik ugyancsak az épületben lévő TÁKISZszal egy közös fennta rtó szervezet létrehozásáról. Azonban ilyen megállapodás az érintettek között nem jött létre. Ezért tulajdonba adás e közös szervezet létrehozása nélkül nem lehetséges.
