Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 22. kedd, tavaszi ülésszak 14. nap (371.) - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - FODOR ISTVÁN, DR. (független) - ELNÖK (Vörös Vince): - SZABÓ JÁNOS, DR. miniszter:
1051 Itt két oldalról kell megközelítenünk a kérdést. Egyrészt, hogy mennyi az a minimális pénz, amit képes elviselni a lakást építtető vagy a lakást vásárló, mint tehert; illetve mennyi az a maximális pénz, amit a költségvetés erre a célra fordít ani tud, s ezeket a számokat kell ütköztetnünk azzal az összeggel, amiből felépülhet egy szerény mértékű lakás. A kormányrendelet elkészítésekor azt reméltük, hogy némileg csökkennek a kamatok, és ezért azt feltételeztük, hogy a lakásépítők és vásárlók 26 %os kamaton jutnak kölcsönhöz. Valóban ez nem következett be, jelenleg 28% a kamat. Ennek következményeként kisebb az az összeg, amit fel tudnak venni hitelként, de ez a különbség a mi számításaink szerint 200000 Ft és nem 800900000, mint amit a képvisel ő úr az írásban beadott kérdésében említett. Mindenesetre ez a 200000 Ft is rendkívül jelentős összeg egy lakásépítés keretén belül. Már az új rendszer kialakításakor is tudatában voltunk annak, hogy a hagyományos módszerekkel az a feladvány, amit ön a kér désében emlegetett, és amit, sajnos, itt most a többi képviselő hölgy és úr nem ismer, megoldhatatlan. Egy átlagos jövedelmű házaspár egyenletes törlesztés esetén valóban csak 600000 Ft kölcsön felvételére lett volna fizetőképes. A megoldást ezért kerestük egy új módszerben: a halasztott kamatfizetésű kölcsön bevezetésével. Egy ilyen új típusú kölcsön felvétele esetén a jelenlegi kamatszinten és 25 évi törlesztési idővel az átlagos jövedelmű házaspár 1 millió 105000 Ft összegű kölcsönt vehet fel az OTPnek a kölcsönt igénylők tájékoztatását szolgáló programja szerint. Ez az ügyféltájékoztató program minden lakáshitelezéssel foglalkozó OTPfiókban megtekinthető. Ebből a kölcsönből pedig telik a szociálpolitikai kedvezmény igénybevételére a három gyerek után is, amire az írásban feltett kérdésében célzott. Tudjuk azonban, hogy ennek, sajnos, ára van. Ha a házaspár reálkeresete nem növekszik, úgy még 1520 év múlva is a keresetük közel 20%át teszi ki a kölcsön törlesztése, ha nem szü letnek meg a gyermekek. De ha három gyermekük születik tíz éven belül, úgy tartozásuk éppen megszűnik, és a harmadik gyermek megszületését követően már nem terheli őket a kölcsön törlesztése. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felh ívom a kérdést feltevő képviselőtársaim figyelmét, hogy az írásban benyújtott szövegtől eltérően ne szólaljanak fel. (Dr. Fodor István: Ügyrend!) Ügyrendi kérdésben kíván Fodor István képviselő úr szólni. Tessék. (15.10) Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Fodor István (független) FODOR ISTVÁN, DR. (független) Államtitkár úr azt mondta, hogy az írásban benyújtott kérdésre válaszol. Javasolom az államtitkár úrnak, hogy legközelebb, ha idejön és készül, ne csak a választ olvassa el, amit megír neki az apparát usa, hanem a kérdést is olvassa el, és arra válaszoljon. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. (Dr. Pusztai Erzsébet: Ez nem ügyrendi volt! – Bekiabálás jobbról: Független pojáca!) Szabó miniszter úr ügyrendi kérdésben kíván szólni? (Igen.) Ügyrendi kérdé sben felszólaló: Dr. Szabó János földművelésügyi miniszter SZABÓ JÁNOS, DR. miniszter: Elnök Úr! Csak azt szeretném mondani: ismételt esetben fordul elő, hogy meg tetszik adni a szót a kérdezőnek a viszonválaszra. A Házszabály nem ismeri ezt a lehetőséget. Hiába burkolja ügyrendi meg egyéb jellegű felszólalásba, nincs lehetősége… Kérem, hogy a jövőben ne tessék megadni a szót. (Közbeszólások jobbról: Így van! – Taps. – Dr. Pusztai Erzsébet: Személyes megtámadtatás címén kérjen szót!)
