Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 22. kedd, tavaszi ülésszak 14. nap (371.) - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
1044 Tisztelt Ház! Tisztelt képviselő úr! A társasháztulajdonra vonatkozó szabályok szerint, ha a tulajdonostársak egyöntetű nyilatkozattal, tehát önkéntes elhatározásukkal nem alakulnak át lakásszövetkezetté vagy más társasággá, arra a tulajdonostársakat kötelezni nem lehet. Amennyiben a társasház tulajdonostársai más fenntartási megoldást kívánnak, csakis maguk dönthetnek arról, hogy jogi személyiséggel bíró lakásfenntartó szövetkezeti formában működneke tovább, mert a társasházakkal szemben a lakásfenntartó szövetkezetek azok, amelyek jogi személyiséggel működnek. Hogy ilyenné alakuljanak a társasházak, arról viszont csak a lakóközösség dönthet, fölülről ilyen döntést nem lehet hozni. Törvénymódosítás ilyen értelemben nem látszik célszerűnek. Ami a képviselő úrnak a társasházak működésével kapcsolatos pénzügyi feltételrendszerre vonatkozó kérdését illeti, ma a társasházakban a tulajdonostársak a közö s tulajdonban álló épületrészek felújításához a lakáscélú támogatásokról szóló 106/88. számú kormányrendelet 11. §ában meghatározottak szerint vehetnek fel hitelt, és a költségvetés majdnem a teljes hitelkamatot megfizeti az adós helyett. A tulajdonosok a felvett hitel megfizetéséhez az 1993. évi III. törvény 38. és 39. §aiban foglaltaknak megfelelően az önkormányzatoktól igényelhetnek lakásfenntartási támogatást. Az önkormányzatoknak az erre vonatkozó rendelkezéseiket 1993. szeptember 1jéig kellett kial akítaniuk, és erre mindenütt sor is került. A Kormány úgy ítéli meg, hogy a felújításokkal összefüggő ma adott feltételek helyébe más megoldás, például a tárgyi adómentesség bevezetése nem lenne célszerű, ugyanis a személyi jövedelemadóban és az áfában ado tt kedvezményeknek nincs szociális tartalmuk értelemszerűen, sőt a magasabb jövedelműek kedvezménye nagyobb lenne, mint a valóban rászorulóké. Így például a személyi jövedelemadót nem fizető réteg egyáltalán nem részesedne e mellett a megoldás mellett a ke dvezményekből. Ami a kérdés harmadik részét illeti, ma nincs olyan kötelező előírás, amely szerint társasházi tulajdonra kötelező biztosítást kellene kötni. Mind a bérlők, mind a tulajdonosok szabadon dönthetik el, hogy lakásaikra kötneke lakásbiztosítási szerződést, ha igen, az épületekre vonatkozóan erről a tulajdonostársaknak az alapító okiratban kell rendelkezniük. Jelenleg egyébként hathét biztosítótársaság áll a biztosítást megkötni szándékozók rendelkezésére, választási lehetőséget kínálva az érdek eltek számára. Kérem válaszom szíves tudomásulvételét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm szépen. Petronyák László képviselőtársunk a honvédelmi miniszterhez intézendő kérdését külföldi útja miatt jövő héten mondja el. Dr. Pelcsinszki Boleszláv képviselőtársunk kérdését szintén a jövő héten kívánja elmondani. (14.40) Soron következik dr. Török Ferenc, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője, aki kérdést kíván feltenni a miniszterelnökhöz: Tudatos előterj esztés vagy tudatlanság termőföldügyben? címmel. Tájékoztatom képviselőtársamat, hogy a választ dr. Szabó János földművelésügyi miniszter úr adja meg. Megadom a szót képviselőtársamnak. Kérdés: Dr. Török Ferenc (SZDSZ) – a miniszterelnökhöz – Tudatos előte rjesztés vagy tudatlanság termőföldügyben címmel TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tegnap zárta le a Ház a termőföldről szóló törvényjavaslat részletes vitáját. Az általános vitában, an nak hiányosságai miatt, elég súlyos kritikával illettem az előterjesztést. Mondanivalóm lényege az volt, hogy az előterjesztett törvényjavaslat semmi védelmet nem nyújt az ellen, hogy a külföldiek a magyar termőföldeket gyakorlatilag korlátlan mértékben fe lvásárolják.