Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 8. kedd, tavaszi ülésszak 2. nap (359.) - Interpellációk - ELNÖK (Vörös Vince): - KIRÁLY B. IZABELLA (független)
101 szerint a támadók 1820 év körüli, szkinhed külsejű fiatalok voltak, akik őt lezsidózták, megverték, majd megszúrták. Az elkövetőket korábban többször látta a környéken és jellegzetes külsejük miatt felismerné ők et – így nyilatkozott. (16.00) Sajnos, a tettesek utáni nyomozás nem vezetett eredményre, ezért a nyomozó hatóság az eljárást 1993. május 28án megszüntette. Azonban azt gondolom, hogy minden józanul gondolkodó magyar állampolgár mélységesen el kell hogy í télje ezt az esetet. Mi történt Kecskeméten? Kedves képviselő asszony! Nekem különösen szomorú, mint kecskeméti országgyűlési képviselőnek erről az esetről szólnom, de nézzük a tényeket. 1993. augusztus 23án 19 óra tájt a Fortuna presszóban négy fiatalemb er poharazgatott. Egyikük, egy 16 éves fiú, talán az elfogyasztott ital hatására is, provokálni kezdett egy háromfős cigány társaságot, származásukat elítélő, sértő megjegyzéseket tett rájuk. A heves szóváltás az utcán is folytatódott, majd verekedéssé faj ult. A dulakodás azzal zárult, hogy az egyik férfi a járda mellé telepített facsemete mellől kihúzott, körülbelül kétméteres fenyőrúddal több ütést mért a 16 éves fiúra, aki a helyszínen az életét vesztette. Az elkövetőket a rendőrség elfogta és előzetes l etartóztatásba helyezte. A kecskeméti tragikus eseménynél, amely végül egy fiatal emberélet kioltásához vezetett, egyértelműen kimutatható, hogy a verekedés oka a faji gyűlöletre vezethető vissza. A nyomozó hatóság az eljárást befejezte, és a nyomozás irat ait halált okozó súlyos testi sértés bűntettének elkövetése miatt – ahogyan ezt képviselő asszony is idézte – 1993. december 20án vádemelési javaslattal küldte meg a BácsKiskun Megyei Főügyészségnek. Őszintén remélem, hogy társadalmunk döntő többségétől, így a tisztelt képviselőnőtől is idegen a faji megkülönböztetés, a származási vagy vallási okokból eredő gyűlölködés, az egymást gerjesztő indulatok fenntartása. A mi hazánkban éppen az alkotmányos rendelkezésekből eredően semmiféle faji vagy vallási term észetű megkülönböztetésnek nincs létjogosultsága, e jelenségekkel szemben ezután is a leghatározottabban fel fogunk lépni. Látszatösszefüggéseket nem keresünk, ideológiákat nem gyártunk, de tesszük a dolgunkat, amelyet számunkra a bűnüldözés meghatározó jo gszabályai előírnak. Tisztelt Országgyűlés! Kérem válaszom elfogadását. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Kétperces viszonválaszra megadom a szót Király B. Izabella képviselő asszonynak. KIRÁLY B. IZABELLA (független) Tisztelt Államtitkár Úr! Én is t udom pontosan idézni a jegyzőkönyvet, ezenkívül tudok mást is idézni. A lőszerrel kapcsolatban: a házkutatás során egyegy darab lőszert találtak, amely ugyan fegyver híján használhatatlan, de otthon tartani engedélyhez kötött. Nem kívánom ragozni, hogy me nnyit kapott Szűrös Iván egy egész fegyverarzenálért. Nekem ebből az egész válaszból, amit ön elmondott, egy szűrhető le: a magyar akkor is bűnös, ha ő az áldozat. (Felmorajlás, zaj.) Tehát számomra ez a válasz el nem fogadható. Végül is kiderült tehát min d a két esetből, sőt a harmadikból is – amelyet egyébként nem zárt le a rendőrség, és nyilatkozni a Parlamentben felelős belügyminiszternek csak akkor volna szabad ilyen kérdésekben, ha a rendőrségi ügy befejeződött, a bírósági ítélet megszületett, akkor s zabad megszólalni – , a lényeg tehát, hogy nem történt faji indíttatású bűncselekmény, és számomra akkor lett volna ez a válasz elfogadható, ha Boross Péter belügyminiszter úr elismerte volna a felelősségét annak, hogy hazánkat rossz hírbe hozta, és kilátás ba helyezett volna felelősségre vonást azok ellen, akik a rémhírterjesztésben és a pánikkeltésben, előítélet gerjesztésében felelősek. Akár maga a zsidó kislány is, aki hamisan vádol. Én nagyon kíváncsi vagyok, hogy Halász Katalin esetében is mi történt.
