Országgyűlési napló - 1993. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. december 20. hétfő, téli ülésszak 1. nap (355.) - Az állattenyésztésről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő megtárgyalása - SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter:
71 Dr. Szabó János földművelésügyi miniszter, a napirendi pont előadója SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter: Elnök Úr, ha mód van rá, essünk túl rajta röviden. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Hosszabb elő adása van? ( Dr. Szabó János nemet int.) Essünk rajta túl… Akkor azt kérem, valóban röviden. Én megadom a szót miniszter úrnak. Ezt megelőzően még jelezném, hogy az előterjesztést 13236os számon, a bizottság jelentését 15126os számon kapták kézhez képvise lőtársaim. Most megadom a szót dr. Szabó János földművelésügyi miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának. SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Kormány 13236os szá m alatt a magyar mezőgazdaság, valamint az agrárszakmai jogi szabályozás számára nagyon fontos törvényjavaslatot terjesztett be. E törvényjavaslat az állattenyésztés szabályairól rendelkezik. Az állattenyésztés genetikai fejlesztőmunkájával növeli az állat ok tenyész- és haszonértékét, így biztosítja a minőségi állatitermékelőállítás biológiai alapját. A genetikai háttér folyamatos fejlesztése a hatékony, gazdaságos termékelőállítás és a külföldi piacképesség alapfeltétele. Az állattenyésztésnek a gazdaság ban elfoglalt jelentős szerepe a változóban lévő tulajdonviszonyok, a gazdasági struktúra, valamint az Európai Közösséghez való csatlakozási szándékunk miatt az állattenyésztést törvényi szinten kell szabályozni, hasonlóan a fejlett mezőgazdasággal rendelk ező országokhoz. Jelenleg az álattenyésztést miniszteri, egyes területén minisztertanácsi rendelet szabályozza. Ez a szabályozás nem tölti be funkcióját, sok területen szakmailag elavult, illetve hiányos, nehezen áttekinthető és nem eléggé koordinált. A tö rvényi szintű szabályozásnak hazánkban csak század eleji részterületre terjedő hagyományai vannak. A hazai előírások megfogalmazása során elengedhetetlen a nemzetközi szabályozás figyelembevétele, különös tekintettel az Európai Közösség előírásaira. Az áll attenyésztést szabályzó EKelőírások tartalmazzák azt az elvet, hogy a harmadik országból történő bevitelnek nem lehetnek kevésbé szigorú feltételei, mint amelyek hatályosak az Európai Közösségen belül. Eszerint a tagállamok hiteles okmányokkal, engedélyez ett állattenyésztési tevékenységekkel rendelkeznek; elismert fajtáik, szervezeteik vannak, amelyeket egymás között külön eljárás nélkül elfogadnak, harmadik országtól elvárnak. A hazai és nemzetközi gazdasági élet változásai szükségessé teszik és időszerűv é tették az állattenyésztés átfogó jogi szabályozásának megalkotását. Indokolt, hogy a tenyésztés egységes, korrekt jogi kereteket kapjon. A jog világos, közérthető, a termelés minőségi biztonságát is szolgáló garanciákat fogalmaz meg. A jelenlegi nemzetkö zi kereskedelmi kapcsolatokban az állati termékek eredetének igazolása elengedhetetlen. Az Európai Közösség tagállamaiban a belső határok megnyitása, az egységes fellépés a harmadik országokkal szemben és csatlakozási szándékunk a hazai szabályozás felé is közvetít elvárásokat. Az Országgyűlés, felismerve a törvényjavaslat jelentőségét, szinte egyhangúlag sürgős és kivételes eljárás lefolytatását határozta el. Köszönjük ezt a figyelmet. Az állattenyésztés szabályozása az élelmiszer, a takarmány- és az álla tegészségügyi törvényekkel öszszefüggésben az agrárgazdaság szakmai feltételrendszerét meghatározó szakmai joganyag része. A gazdasági átalakulási folyamat, a hazai és a nemzetközi gazdasági élet változásai szükségessé teszik az új követelményeknek megfel elő szakmai jogszabályok megalkotását, ezenkívül a támogatási rendszer kialakítását, tehát a kívánt tevékenység anyagi ösztönzését és végül az ezek végrehajtására jogosult szervezetek meghatározását.
