Országgyűlési napló - 1993. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. december 20. hétfő, téli ülésszak 1. nap (355.) - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FEKETE GYULA, DR. a költségvetési bizottság előadója: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP)
57 Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Ez a törvény soha nem volt igazán népszerű a szocialista frakció körében, és ezt a népszerűséget nem változtatta meg a b enyújtott módosító indítvány sem. Hogy miért, arról volt lehetőségünk a törvényjavaslat álatlános vitájában beszélni, és így elegendő az, hogyha most a módosító indítványaink egy részéről szólok. Csehák Judittal együtt 21 módosító indítványt nyújtottunk be a törvényhez, és nyilvánvaló, hogy ezeket nem fogom mind részletesen itt elmondani, már csak azért sem, mert a bizottságok előadói egyiketmásikat érintették. Természetesen az volt a célunk, hogy tényként elfogadjuk azt, hogy létezik egy ilyen törvény, mé g akkor is, hogyha a szociálpolitikai elveinknek ez nem felel meg, de a létezése tény, hiszen működik március eleje óta, és próbáljunk meg javítani rajta, mégpedig olyan módon, hogy a törvényben meghatározott egyegy szociális ellátáshoz a hozzáférést könn yebbé és esetleg széles körűbbé tudjuk tenni. Ennek megfelelően alakítottuk ki módosító indítványainkat, amelyek közül néhányról ejtenék szót. Mindenekelőtt a törvény fogalommeghatározásokkal kezdődik, és e tekintetben a módosítás szélesíteni kívánja ezt a kört, a fogalommeghatározások körét. (19.50) Ebből mi a rendszeres pénzellátás fogalmához fűztünk módosító javaslatot. Mégpedig azért, mert ennek a fogalomnak a meghatározása, illetve az a felsorolás, amelyet a törvénymódosítás tartalmaz, zömében azt a cé lt szolgálja, hogy legyen valamilyen támpontja az igazgatási szervezeteknek arra, hogy milyen pénzellátások jelentenek valamilyen szociális juttatásból kizárást. Mi azt gondoljuk, hogy ebből a felsorolásból néhányat ki kellene hagyni. Így a táppénzt és a v égkielégítést, valamint a terhességi gyermekágyi segélyt, azért, mert ezeknek a benntartása a taxatív felsorolásban szűkítené az ellátásra jogosultak körét. Indokoltnak tartjuk ezt azért, mert ezekből az ellátásokból kettő: a táppénz és a végkielégítés mun kaviszonyon alapul. Maga a szociális törvény is bizonyos ellátásoknál a munkaviszonyt lehetővé teszi. Ha most ezek a taxatív felsorolásban bennmaradnak, akkor az a helyzet áll elő, hogy a munkaviszonyt lehetővé teszi a szociális törvény bizonyos ellátásnál , de a munkaviszony alapján járó jövedelempótlást célzó szolgáltatást — táppénzt például — már nem fogad be. Ezért mi azt gondoljuk, hogy ezt a két pénzellátási formát ki kellene hagyni a taxatív felsorolásból. De javasoljuk ugyancsak kihagyni a terhességi gyermekágyi segélyt is, mert ez egy másfajta szociális ellátással esik véleményünk szerint egy kategóriába, mégpedig a várandóssági pótlékkal. Önmagában ez a pénzellátási forma nem lehet, hogy akadálya legyen valamilyen szociális juttatásnak. Ugyancsak mó dosító indítványt vagy inkább indítványokat fűztünk a kereső tevékenység meghatározásához. Indítványaink lényege az volt, hogy ne zárjuk ki a juttatásból azokat, akik alkalmanként végeznek munkát, magyarul: alkalmi munkához jutnak hozzá. Nem hiszem, hogy a zt magyarázni kellene, hogy Magyarországon a szociális jövedelmek, szociális juttatások általában sem tartják reálértéküket, meglehetősen alacsony színvonalúak. Mármost, hogyha egy szociális ellátásban részesülő személy alkalmi munkával tudja a jövedelmét pótolni, akkor nem tartjuk indokoltnak, hogy e miatt a munkavégzés miatt kizárjuk a szociális juttatásból. Igaza van Grezsa Ferencnek is, másoknak is, hogy az egyik legnagyobb problémát mind a törvény megalkotásakor, mind most a módosításakor a gyermekneve lési támogatás jelentette. Már csak azért is, mert ez egy új ellátási forma és normatív jellegű ellátásról van szó. Ma reggel, pontosabban ma délután a tárgyalási nap kezdetekor megkaptuk a kormányprogramot, és ebben van egy mondat, amely úgy szól, hogy a szociális törvény módosítása kedvezőbbé teszi a gyermeknevelési támogatáshoz való hozzájutást. Jó lenne, ha így lenne. Itt a kedvezőbbé tétel annyiban jelenik meg a módosításban, hogy a miniszter méltányossági jogát valamilyen mértékben
