Országgyűlési napló - 1993. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. december 20. hétfő, téli ülésszak 1. nap (355.) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - NÁDORI LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ)
52 1990ben elindultunk a legújabb verzió felé, akkor egyért elmű volt, hogy azok a személyek, akikre nem terjed ki a biztosítási jogviszony, tehát nem tartoznak a biztosítottak körébe, ugyanakkor a tb egyes ellátásaira sem szereznek jogosultságot, azok a társadalombiztosítás illetékes szervével megállapodást köthet nek ellátásokra, illetve valamilyen szolgáltatásra. Ezt az elvet töri meg egy ilyen bevetett módosító javaslat, amely véleményem szerint az egész társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény alapelveit, illetve járulékfizetési rendszerét is megkérdő jelezi. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Nádori László képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Dr. Nádori László (SZDSZ) NÁDORI LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűl és! A törvényjavaslat 6. számú melléklete célelőirányzatok alcíméhez rendelt összeget szeretnénk Kulin Sándor képviselő úrral 200 millióval átcsoportosítani ifjúsági és szabadidősport céljára. És most néhány gondolattal szeretném alátámasztani javaslatunka t. A Valóság 1969. évi egyik számából, pontosabban Kézdi Balázsnak, a Janus Pannonius Tudományegyetem professzorának cikkéből való a következő idézet. "Társadalmunk egészének korra, nemre, iskolai végzettségre való tekintet nélkül lehangolóan hiányos az eg észségügyi kultúrája. Az egészségügyi kérdésekben való tudatlanság, félműveltség általános jelensége társadalmunknak, riasztó megnyilvánulásai közismertek." Két évtizeddel később Csabai Csaba szolnoki sportfőorvos vizsgálati eredményeire és más adatokra tá maszkodva kijelenti: "A magyar lakosság csaknem minden korosztálya veszélyeztetett egészségű, és részben halmozottan, tehát lelki, testi, szociális szempontból is veszélyeztetett." Egyetértés van abban, hogy ebből a helyzetből, pontosabban ebből az állapot ból a kiút mindenekelőtt a gazdaság eltartó képességének javulásával, a korszerű életmód tevékeny kialakításával teremthető meg. Engedjék meg képviselőtársaim, hogy egy további jelenségre hívjam fel a figyelmet. 1 millió 821 ezer fő vesz részt a közoktatás ban és a felsőoktatásban, tehát a lakosság közel egyötöde tartozik ehhez a körhöz. Lukács László, a Budai Gyermekkórház főorvosa és kutatócsoportja néhány évvel ezelőtt hat megyében és Budapesten vizsgálta a tanulók egészségi állapotát. Ezek szerint a tanu lók 27%a a nem egészséges csoportba tartozik. Ezeknek 23%a gyógytestnevelési ellátást igényelt volna. Az elmaradt gyógyító tevékenység és a belgyógyászati, valamint mozgásszervi panasszal jelentkezők számának időarányos növekedése között feltételezhető a szoros összefüggés. Míg például a 6 — 10 éves korúaknál a gyermekek 3%a jelentkezett mozgásszervi panaszokkal, addig a 15 — 18 éveseknek 6%ánál tapasztaltak az orvosok mozgásszervi elváltozásokat. Hasonló időarányos progressziót mutattak ki a szakorvosok a belgyógyászati esetek csoportjában is. Tisztelt Országgyűlés! A rendszeres sportolás szükségességéről mindenekelőtt az egészségmegőrzést, a környezeti ártalmak ellensúlyozását, valamint a munkaképesség bővített megújítását érintő folyamatokkal összefüggésb en esik szó. Eszerint a testedzést és sportot is magába foglaló életmódváltás kényszerét a gazdasági növekedési folyamatok és társadalmi változások együttesen hozták létre, mint ahogy a megoldási alternatívákat is ezeknek a folyamatoknak kell felszínre hoz niuk. Mivel a testnevelés és sport az elmúlt évtizedekben a maradékelv alkalmazása következtében nem tudott a kiemelt fejlesztést elnyerő ágazatok közé kerülni, ezért a testedzés- és egészségérték közötti szoros kapcsolat nem kapott, ma sem kap eléggé kell ő hangsúlyt, megértést a különböző makromozgásokat érintő döntéshozatali szinteken. Többek között ezért konzerválódott a közelmúltig — ezt el kell ismerni — a tornaterem nélküli iskolák aránya a felszabadulás előtti szinten. Ezért nem veszik körül sportlét esítmények még ma sem a városi nagyságú lakótelepek túlnyomó többségét.
