Országgyűlési napló - 1993. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. december 20. hétfő, téli ülésszak 1. nap (355.) - A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodáskihirdetéséről szóló törvényjavaslat vitája - ELNÖK (Szabad György): - HÖRCSIK RICHÁRD, DR. az európai közösségi ügyek bizottságának elnöke és előadója:
14 Azonban nem szabad megfeledkeznünk arról a tényről sem, ami bizottságuk előtt többször nyilvánvalóvá vált, különösen 1993 tavaszán, éppen az emlékezetes húsügy, vagy a birkaügy, vagy a meggyügy kapcsán: egyes területeken, elsősorban a mezőgazdaságban, a Közösség jelentősen növelte a piaci részesedését, ami a kereskedelem jelentős módosulásáh oz vezetett, és minimálisra csökkentette a korábban jelentős magyar aktívumot. Ennek ellenére Habsburg Ottó elnöktársammal együtt mérsékelten optimisták vagyunk, hiszen ez év közepén az EK koppenhágai tanácsülésének határozata alapján az eredetihez képest javította a magyar áruk piacra jutásának a feltételeit, nem is szólva arról, mint hegyaljai ember örömmel nyugtáztam, hogy megszületett a magyar — EK bormegállapodás is. Elnök úr! Mindenki tudja, hogy ma nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unióban is ga zdasági recesszió van. Ennek ellenére az Európai Unió konstruktív partnerként maradt a gazdaság területén az elmúlt évben. S amint arról az elmúlt heti strasbourgi és brüsszeli látogatásom során meggyőződhettem, mind az Európai Parlament, mind a bizottság képviselői kifejezték: a Magyar Köztársaság az Európai Unió megbízható partnere. Mindazonáltal mi, politikusok reméljük, hogy az Európai Unió liberális gazdaságfilozófiája meg fog jelenni a Magyarországnak nyújtott további piacnyújtáshoz nyújtott kedvezmén yeiben is. Ez gazdaságunk számára elengedhetetlenül fontos. Tisztelt elnök úr! A másik terület, amiről szólnom kell: a jogharmonizáció. Az előttünk fekvő törvényjavaslat elsődleges célja az, hogy a magyar jogrendbe beillessze az Európai Megállapodást. A ja vaslat a nemzetközi szerződések kihirdetésekor szokásos rendelkezések mellett olyan szabályokat tartalmaz, melyek a közjog nyelvén fejezik ki az Európai Megállapodásnak Magyarország külső kapcsolatrendszerében betöltött rendkívül jelentős szerepét. A 3. § (1) bekezdése ugyanis azt rögzíti, hogy nemzetközi szerződések megkötése és a jogszabályalkotás során biztosítani kell az összhangot az Európai Megállapodással. E rendelkezés — azonkívül, hogy előírja a belső jog és az adott nemzetközi szerződés összhangjá nak az Alkotmányból is eredendő követelményét — sajátosan elsődlegességet biztosít az Európai Megállapodásnak, amikor kötelezővé teszi, hogy az európai megállapodással a jövőben megkötendő nemzetközi szerződéseknek is összhangban kell állniuk. Ennek az a m agyarázata, hogy a megállapodás egy olyan integrációs szerződés, amely céljait tekintve túlmutat a hagyományos nemzetközi szerződéseken, és ezeknél sokrétűbb és alapvető hatással van a magyarországi belső jogrendre. (16.10) A megállapodás e sajátosságát a javaslat tovább konkretizálja a jogharmonizációra vonatkozó rendelkezéseivel. Tisztelt elnök úr! A jogharmonizációs kötelezettség megvalósulását a javaslat két rendelkezése célozza: a 3. § (2) bekezdése és az 5. §, melyek a Kormány eredeti javaslata mellet t szerencsésen magukba foglalják az ugyanabban a tárgykörben korábban érkezett képviselői indítványokat, úgymint a SzentIványi — Kuncze 91es és bizottságunknak ez évi önálló indítványait. A 3. § (2) bekezdésében külön kiemeli azt a kötelezettséget, hogy a hazai jogrendünknek a lehetőségekhez képest az európai közösségi normákhoz kell közelíteni. Tisztelt elnök úr! Meggyőződésem, hogy a társulási megállapodás kiemelkedő szerepet tölthet be Magyarország eljövendő történelmében, olyan alapdokumentum, mely kije löli nemzetközi kapcsolatrendszerünknek és belső fejlődésünknek a fő irányát. Egy olyan irányt, amely szuverén döntésünk eredménye, és történelmi tradíciónkból szervesen következik. Tisztelt elnök úr! Végül néhány szót kell szólnom a társulási szerződés ad ta politikai harmonizációról, amely már sokkal konkrétabban érinti a tennivalók tekintetében a magyar Országgyűlést, illetve annak Európai Közösségek ügyei bizottságát. Amint már említettem, 94. február 1jén életbe lép a szerződés, ami a korábbi gazdasági természetű interim megállapodás után most már a szerződés politikai részét is életbe lépteti. Ez magával hozza a kétoldalú társulási
