Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 13. szerda, őszi ülésszak 13. nap (331.) - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (SZŰRÖS MÁTYÁS): - MARKÓ ISTVÁN, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
915 azt a feladatot rója ránk, hogy minél előbb végére jussunk ennek a törvénynek, ezért be is fejezem, hogy én se tartsam fenn a Ház döntését. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (SZŰRÖS MÁTYÁS) : Köszönöm. Megkérdezem képviselőtársaimat, ki kíván még felszólalni. Kérem, jelezzék. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkező nincs. Az általános vitát lezárom, a részletes vitát várhatóan a jövő heti ülésünkön bonyolítjuk le. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (SZŰRÖS MÁTYÁS) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a magánszemélyek jöved elemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Az előterjesztést új változatban 12 838as számon kapták kézhez képviselőtársaim. Emlékeztetek arra, hogy a miniszteri expozéra tegnapi ülésnapunkon a költségvet ési törvényjavaslat beterjesztésével együttesen már sor került. Most megadom a szót Markó Istvánnak, a költségvetési bizottság előadójának. Felszólaló: Markó István, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója MARKÓ ISTVÁN, a költségvetési, adó- é s pénzügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon röviden szeretném ismertetni az szjatörvény módosítására, 12838as számon új változatban benyújtott törvényjavaslat vitáját, ami a bizottságban elhangzott. Ez a módosítás a ma érvényben lévő sz jatörvénynek több mint a felét érinti. Emiatt irányult a bizottság fokozott figyelme ezen módosításra. A bizottsági ülésen megjelenő kormánytisztviselők és a képviselők egyöntetű véleménye az volt, hogy ezzel a módosítással az szjatörvény elérkezett arra a pontra, amely után további módosítások elvégzése már lehetetlen. Elhangzott az is, hogy ezen problémával több fejlett nyugateurópai ország hasonló törvényei küszködnek, ezért többek között Németországban — az ottani személyi jövedelemadótörvény tovább már nem módosíthatósága miatt — egy új adóreform bevezetésén gondolkodnak. Remélem, reméljük — ez a bizottsági vélemény is — , hogy ez nálunk sem halasztható tovább, és a következő költségvetés előkészítése már ezen alapulhat, nevezetesen egy új koncepciój ú, megreformált szjatörvényen. A beterjesztő kodifikátor elmondta azt is — ami a törvényjavaslatból kitűnik — , hogy az előbb említett foldozgatásoktoldozgatások miatt a beterjesztés megszövegezése magyar nyelven szinte lehetetlen volt, rengeteg magyartal an megállapítás van a törvénytervezetben. Ragokkal, jelzőkkel próbálták kiigazítani ezen magyartalanságokat, de, sajnos, így is jó adag maradt benne. Konkrétabban a kritikákat illetően: A vitában jelentős kritika hangzott el az úgynevezett minimáladó bevez etését illetően. A képviselők megfogalmazták, hogy ezen adófajta — amely ugyan Brazíliában, Argentínában bevezetésre került — nem illeszkedik a magyar adófilozófiai rendszerbe. A kormánytisztségviselő el is mondta, hogy a minimáladó eltér a jövedelemadózá s klasszikus eseteitől, mert nem jövedelmet, hanem vélelmezett jövedelmet adóztat. Ezt, ha úgy tetszik, nevezhetjük kvázi átalányadónak is. Ez az átalányadót feléleszteni kívánó kereskedők, kisvállalkozók régi kívánsága. Természetesen, ők nem ilyenfajta át alányadóra gondolnak. Amikor annak bevezetését forszírozó kérdéseik azzal az indokkal utasíttatnak el, hogy az átalányadó nem illik a jelenlegi adótörvények filozófiájához, mert rendszeridegen, akkor egy most feltett újabb kérdésre vajon mi lesz a válasz?
