Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 13. szerda, őszi ülésszak 13. nap (331.) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat ellenőrzéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK (SZABAD GYÖRGY): - KUPA MIHÁLY, DR. (független)
897 jó tulajdonos, kérem! Hát az állami bankok csinálták azt a 20 milliárdot, nem, amit Szabó Iván úr elmondot t a közvéleménynek — ahelyett, hogy ide fordult volna a másik Szabó úrhoz… (Derültség és szórványos taps.) …, hogy mi van a tulajdonnal. És mi van a menedzsmenttel? Ez nem egy iparpolitika, ez egy tüneti kezelés nagyon sok esetben, és borítékolom azt, hogy mely vállalatok fognak egy év múlva ugyanilyen problémával szembenézni! Szellemi tőke… Ha nagyon alaposan megnézzük, még a felsőoktatás se nagyon kap pénzt, és arról a programról, amit közösen dolgoztunk ki Andrásfalvy úrral és az egyetemi érdekvédőkkel, rektorokkal, fiatalokkal, a "Felsőoktatás 2000"ről, ami a magyar szellemi tőke feljavítását jelentette volna, egy szó nem esik, el van felejtve, ki van dobva. Széles infrastruktúra — itt van előrelépés. Nem elég, de úgy látom, ez egy örvendetes dolog. Kül gazdasági integráció — nem sok történt, sem a politikában, sem az ösztönzési rendszerben. Hát leértékelünk folyamatosan, de kérem tisztelettel, a leértékelésről már a közgazdaságtudomány bebizonyította, hogy nem feltétlenül hatásos az export esetében. Akk or hol van növekedés és prioritás ebben a költségvetésben? Kérem szépen: bíróság, ügyészség, büntetésvégrehajtás, határőrség, rendőrség. Ez utóbbit nagyon kevésnek tartom, messze kevesebbet kapnak, mint amennyire szükség van. A lakásépítés támogatásánál i s van — de itt azért nem kellene becsapni az állampolgárt, és el kellene mondani, hogy az új lakásépítési támogatási konstrukció kedvezőtlenebb, mint a mai konstrukció… (Derültség.) …, kedvezőtlenebb, terhesebb, nem túl jó. Ezért kellene nagyobb kedvezmény t adni, ahogy ezt a keresztények szónoka elmondta. Nagyon röviden az adózásról, csak néhány megjegyzés. Az első, hogy a magyar adórendszer struktúrája, tehát az adók szerkezete kezd degenerálódni, túl magas a fogyasztási adók vagy a forgalmazási adók súlya , és túl alacsony a jövedelemadók súlya. Ez a második állítás részben a privatizációból következik, részben abból, amilyen a magyar adófegyelem; de hosszú távon, ha az ember a fogyasztást túladóztatja, akkor ne álmondjon gazdasági növekedésről, ezt szeretn ém mondani. A 25%os áfa ebből a szempontból túl magas a 10hez képest, lejjebb kellett volna húzni, legalább egy ponttal vagy kettővel. A másik, hogy rengeteg kis adó van, rengeteg kicsi alap van, úgyhogy azért a vállalkozó ha összerakja az adóterheit, ak kor nem a jövedelemadók vagy a forgalmi adók jelentenek terhet, hanem az ezen kívüli pici adócskák, amelyek mindenbe be vannak építve. A helyi adókkal kapcsolatban nagyon bölcs a javaslat, hogy az önkormányzat adóztassa meg a településeken élőket. Tessék h ozzám lefáradni, a fél választókörzetemben a munkanélküliség 50%os, és ott tessék helyi adót kivetni — ha lehet… Végül egy kicsit részletesebben a jövedelemadóról. Kérem, a nyugdíjjárulék… Aki azt mondja, hogy a nyugdíjjárulékot kettősen adóztatjuk, annak ajánlom, Heller Farkasnak megjelent most reprint kiadásban az adózásról, pénzügyekről szóló könyve, olvassa el, hogy mit jelent az adózás és az adórendszer — egy. Kettő: a nyugdíjjárulék lineáris, ugye? Mindenki levonhatja. Én 60000 forintot fogok levonni vagy 100000 ezer forintot az adóalapomból; azok, akik 120000ből élnek, vajon mit fognak levonni? Ez egy olyan igazságtalan dolog, amely konzerválja a jövedelmi különbségeket, hogy az fantasztikus! Ráadásul minek a forrása a nyugdíjjárulék? Egy megtakarít ás a nyugdíjra! Adóztatom a nyugdíjat? Nem! Tehát ez kettős nem adóztatás, amely a gazdagok előnyét szolgálja. Ráadásul eltöröljük az alkalmazotti kedvezményt, ami kifejezetten a szegényeknek volt az érdeke. Az adómentesség határát felemelhetjük 110000 vag y 120000 forintra. Két dologgal kell számolni. Az egyik, hogy aki nem fizet adót, az természetesen kedvezményt sem élvez. A másik, hogy ha emelem az adómentes határt, akkor nyilvánvalóan ehhez kell igazítanom a szociálpolitikai rendszert is, hiszen aki nem kap kedvezményt, az el fog menni a szociálpolitikához, hogy ugyanazt megszerezze.
