Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 12. kedd, őszi ülésszak 12. nap (330.) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többszörösen módosított 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvé... - ELNÖK (Vörös Vince): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
883 számításba venni. Ha azonban önálló pártként kell figyelembe venni, akkor újabb 7% szükségessége merülhet fel, és hiába fogunk mi most elsiklani a kérdés felett, a Legfelsőbb Bíróság majd össze fog ülni a konkrét esetet eldöntendő, és azt fogja mondani, hogy kérem, n em úgy van, ahogy ezt egyes országgyűlési képviselők gondolták. Na most, hogy teljes legyen az ezzel kapcsolatos káosz, hadd utaljak arra, hogy ugyanakkor az általános indokolás ennek homlokegyenest az ellenkezőjét mondja az általános indokolás 2. rész (3) bekezdésének utolsó mondatában. A következőket állítja: ha két vagy több párt közös, illetve kapcsolt listát indít, akkor a százalékos határ 7%. Tehát így több pártnál konkrétan azt mondja, hogy 7% a határ. És ezek után kimondja, hogy a kisebbségekre sem az 5%os, sem a 7%os határ nem vonatkozik. De ha tovább megyünk és a részletes indokolást megvizsgáljuk, akkor a részletes indokolásnak a 6. és 9. §okhoz írt résszel kapcsolatban — itt hangsúlyozom, a 6. §t érintő részeket ismertettem én — ennek az utol só mondata, utolsó fordulata azt mondja: a 7%os határ megállapításánál, továbbá a mandátumok kiosztásánál önálló pártként kell a szavazatokat számításba venni. Tehát itt megint fordít egyet, és megint mást mond, mint az általános indokolási résznél. Tehát teljes jogi káoszt keletkeztet a kapcsolt listára vonatkozó miniszteri előterjesztés. Na most legyen szabad arra utalnom, hogy én a magam részéről természetesen a 7%ot nem tartanám soknak, de úgy gondolom, hogy akkor ebben olyan álláspontot kellene kiala kítani, ami kétségtelenné tenné a dolgokat. Mert ha a végén egy olyan megoldás születik, hogy mi jogbizonytalanságban hagyjuk a választópolgárokat, akkor beláthatatlan előnyhöz juttatjuk — megbocsássanak! — az új állampártot, mert az új állampárt a bíróság on keresztül már előre tudhatja, hogy ezt a kérdést miként lehetséges eldönteni, miként nem. Ami a külföldi magyarok részvételét illeti. Kétségtelen az, hogy Magyarországon vannak olyan aggodalmak, amelyek felmerültek a külföldön élő magyarok szavazati jog át illetően. Én azonban arra kérem ezeket a teljes joggal bizony aggályokat felvető honpolgártársainkat, vegyék figyelembe, hogy Magyarország egy egészen kivételes helyzetben van most, amikor a teljes gazdasága leromlott, az erkölcsi nihilizmus minden szin ten eluralkodott, tehát egy olyan váltásra van szükség, amelyből a mi határainkon kívül élő magyar testvéreink nem hagyhatók ki. Kérem, a határainkon kívül élő magyarság Magyarország egyetlen igazi és kimeríthetetlen aranytartaléka. Azt se titkoljuk el, ho gy miért van félelem a magyarság szavazataival kapcsolatban. (18.30) Ugyanazért van félelem, mint volt bennünk félelem az 1990es választás megejtése előtt, a jelenleg hatályban lévő törvény szövegének elfogadása előtt, amikor is egymás között felvetettük, hogy nem lehet engedélyezni a hazánk határain kívül élő magyarok szavazati jogát, egész egyszerűen azért nem, mert mi lesz akkor, ha mondjuk Kárpátalján az akkor még ereje teljében lévő Szovjetunió elrendeli, hogy a magyarok menjenek szavazni, és kinek az érdekében szavazzanak. Tehát nyilvánvaló, hogy a szavazás végeredményét meghamisíthatják. Erről van szó konkrétan. És miután a Demokrata Fórum egész egyszerűen nem volt hajlandó tudomásul venni, hogy a többpárti demokrácia csak úgy tud működni a valóságba n, ha a politikai váltógazdálkodás teljes struktúráját kiépíti, tehát a külügyi területet nem sajátítja ki önmagának, miután ezt nem ismerte fel, nem volt hajlandó így kialakítani a politikáját, teljes joggal félnek a többi pártok attól, hogy a Demokrata F órumnak lehetősége lesz ebben a körben a választási eredményt meghamisítani. Mondjuk ki őszintén, ez a tényleges, valóságos félelem áll valamennyi párt aggálya mögött! Ez nyilvánvalóan nem védhető ki akkor, ha a választás egész technikáját a Fórum által ve zényelt Belügyminisztérium fogja lebonyolítani. De szerintem ha erre az egyetlenegy választásra előírnánk, hogy minden magyar állampolgár szavazatát le kell adni — tehát hogy kötelező a szavazás ebben az esetben — , akkor ez az 50 000 vagy 100 000 szavazat elenyészően csekély veszélyt jelentene a magyar társadalomra nézve. Tehát ilyen módon kiküszöbölhető volna az a veszély, amely jelenleg még ténylegesen létező veszély.
