Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 12. kedd, őszi ülésszak 12. nap (330.) - A Duna egyoldalú elterelése következtében szükséges cselekvési programról szóló 57/1993. (VII. 6.) országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Szabad György): - KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Szabad György): - KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ)
865 Most jól tudjuk, ennél sokkal több van az öreg Dunában. Más kérdés, hogy ez nagyon kevés. Ehhez képest viszont érdekes, hogy az eredetileg általuk megállapított értéknek többszörösét kívánják szükséges értékként beállítani, mint ami a vízpótláshoz szüks éges. Ezeket a vitákat tehát tisztába kell tenni, már csak azért is, hogy következetes magyar álláspontot tudjunk képviselni. Ez ebben az esetben véleményem szerint nem időhúzás, hanem korrekt kísérleti eredményekre való támaszkodás. Ezért én azt kérem kép viselőtársaimtól, hogy az előttünk fekvő javaslatot támogassák. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Kérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki felszólalni. Igen. Kiss Róbert a Szabad Demokraták Szövetségétől. Felszólaló: D r. Kiss Róbert (SZDSZ) KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ) Nagyon röviden. ELNÖK (Szabad György) : Képviselő urat illeti a szó. KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ) Nagyon röviden. Csak néhány dologra szeretném fölhívni a figyelmet. Ebben a tárgyban éppen most tartunk az idén a 4. határidőmódosításnál. Az eredeti határidőt még a 69/1992. számú országgyűlési határozat határozta meg 1992. december 31ében. Ezután következett a 17/93as országgyűlési határozat, amely ugyanennek a cselekvési programnak és a pénzügyi tervnek a benyú jtását április 10ére javasolta a Kormánynak. Ezután következett egy újabb határozat, amely július 6án született meg, és az írta elő, hogy a kihirdetésétől számított 30 napon belül terjessze döntésre az Országgyűlés elé a Duna egyoldalú elterelése követke ztében szükséges beavatkozásokra vonatkozó cselekvési programot és pénzügyi tervet. Tehát ez volt a harmadik. És most itt a negyedik határidő, egyetlenegy éven belül, amikor a Duna elterelése közel egy évvel ezelőtt, 1992 októberében megtörtént. Ez alatt a z egy év alatt négy határidőmódosítás történt. Mit jelent ez összességében? Alapvetően jelentheti azt, vagy talán jelenti is azt, hogy a Kormány nem biztos abban, hogy szükség van ilyen cselekvési programra. Nem gondolja azt, hogy ebben a kérdésben minél előbb intézkedni kellene, vagy intézkedésre lett volna szükség. Azok a határidők, amik itt szerepeltek, általában a Kormány javaslatára kerültek elfogadásra, és konkrétan az utolsó határidő esetében az volt a válasz, hogy különböző alternatívákat kidolgozt ak, ezeknek az alternatíváknak a benyújtása pedig nem igényel hoszszabb időt. Ez a 30 napos határidő is megfelelő lehet ebben az esetben. Ez azt jelenti, hogy már többször 30 nap eltelt, és újabb határidőt, de most már 30 napnál hoszszabb határidőt kívánun k megszabni, vagyis semmilyen elképzelése, halvány fogalma sem volt a Kormánynak arról, hogy milyen cselekvési programot és esetleg pénzügyi tervet kellene az Országgyűlés elé benyújtani. Azt hiszem, másik oldalról pedig az sem fogadható el ebben a dologba n, hogy akkor, amikor az Országgyűlés megállapít egy határidőt, ezt a határidőt kényünkrekedvünkre bármikor módosíthatjuk, hiszen ez teljes egészében komolytalanná teszi az Országgyűlés tevékenységét, az országgyűlési határozatokat, vagyis erre a jelenleg i határozatra sincs tulajdonképpen semmi szükség, mert az előírt határidőt már jelentősen, több mint kétszeresével túlléptük annak, amelyet az előző határozat meghatározott. Azt gondolom, hogy ez a Kormány tehetetlenségét és tulajdonképpen szerencsétlenked ését fejezi ki ebben a kérdésben is, hiszen az egyik — és máig is meglévő — olyan dologról van szó, amely, azt hiszem, a választások után és a választások óta is bizonyos mértékig, kisebbnagyobb eltérésekkel, azért konszenzus alapján született döntéseket foglalt magában.
