Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 5. kedd, őszi ülésszak 10. nap (328.) - Interpellációk - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
671 költségvetési támogatását? Tudniillik, a már beterjesztett '94. évi költségvetési törvényjavaslat ezt a tételt nem tartalmazza. Ezt látván, az is fölmerült bennem, hogy esetleg az interpelláció címét megváltoztatom, és a kérdés nem az, ho gy Mi a KIA?, hanem hogy Mi lesz a KIAval? Miniszter úr, várjuk válaszát. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Válaszadásra következik Surján László népjóléti miniszter úr. Dr. Surján László népjóléti miniszter válasza SURJÁN LÁ SZLÓ, DR. népjóléti miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Először is köszönöm, hogy az interpelláció körülményeit korrekten ismertette a tisztelt Házzal. Tegnap érkezett az új szöveg, ennek ellenére azt gondolom, hogy egy február óta hurcolt interpelláció további halasztása nem volna ildomos. Csak mellesleg említem meg, hogy a múlt kedden mind a ketten itt voltunk a Házban — akkor a képviselő asszony, számomra meglepetésként, amikor idekerült a dolog, paszszolt. Én most úgy gondoltam, hogy nem passzolok — de ettől, persze, a problémák nem lesznek kisebbek. A válaszom — az időre való tekintettel is — meglehetősen "lecsontozott", tehát különösebb sallangok nélkül, a konkrétan feltett konkrét kérdésekre válaszolok, tényszerűen. Ebben az évben, az első félévben 130 mill ió forint került szétosztásra. Itt a pályázati és az egyéb feladatok durván 10:3 arányban — tehát 27 millió, ami nem nyílt pályázattal, és bő százmillió, ami nyílt pályázattal ment ki. Az első kérdéscsoport második tagja, ami az érdemi előrelépést firtatja , majd rögtön a következő részben maga a képviselő asszony is részben magyarázatot ad. Nyilvánvaló, hogy az említett nagyon súlyos társadalmi kérdések nem egy százmilliós alap kezelésével kapcsolatosak. Ámde legyen szabad ebből részletesebben csak egy elem et kiemelnem, ami az ifjúság egyik legfontosabb problémájáról, a pályakezdőkről és a pályakezdők munkanélküliségéről szól. Ez mintegy 75000 embert érint jelen pillanatban, és a Munkaügyi Minisztériummal kapcsolatos területeken több mint 400 millió forint k erül ezen a téren fölhasználásra. Az egyik prioritás a pályakezdők támogatására a központi pályázatokon, a másik a munkaerőpiaci bizottság jóváhagyása 200 millió forint értékben, ugyanerre a célra. 6500 fiatal részére sikerült átképzést biztosítani. Az Új álláskereső című lapban ingyenes álláshirdetések jelenhetnek meg — ez ezer állásajánlatot jelentett. Az állásbörzék 2000 új álláshelyet tártak föl… És még folytathatnám, de félek, hogy kifutok az időből. Az előrejelzések szerint mintegy 20%kal csökkenthe tők a pályakezdők gondjai ezekkel a technikákkal. És ez nagyon rávilágít egy alapvető gondra. Én ajánlottam volna a képviselő asszonynak, ha összebeszélünk, egy olyan változatot, hogy nem az a kérdés, hogy Mi a KIA?, nem is az, hogy Mi lesz a KIAval?, han em a Mi volt a KIA? lett volna az én változatom. Mert ha a dolgok így maradnak, akkor a KIA valóban áldozatul eshet annak a más szempontból helyes pénzügyi politikának, amely az alapokat koncentráltan akarja kezelni, és a széttagolt államháztartást egysége sebb kézbe fogja. Tárgyalásban vagyok a Pénzügyminisztériummal, hogy ez KIAügyben ne így történjék. Ne így történjék, mert jelenleg — mutattam — a munkaügynél is van egy hatalmas mozgás és forrás, de van más, ugyanaz, amit a képviselő asszony is megfogott abban a bizonyos 3%os javaslatában, amellyel a különpénzeket akarta beáramoltatni a KIAba. Én azt vetettem fel kormányzaton belül — de most kijön a nyilvánosság előtt is, ez nem indiszkréció — , hogy meg kell gondolni, méltányos és józan dologe az orszá gos játékalapban külön mintegy 400 milliós prioritással kezelni az ifjúsági kérdéseket, s nem célszerűbbe ugyanúgy az állami, kormányzati kontroll alatt működő pénzekkel
