Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 7. kedd, őszi ülésszak 2. nap (320.) - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK(Szabad György): - GALI ÁKOS, DR. a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
67 ELNÖK(Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Gali Ákos, a Kereszténydemokrata Néppárt képvi selőcsoportjának vezérszónoka. Az elnöklést átadom Dornbach Alajos alelnök úrnak. Az elnöki széket dr. Dornbach Alajos foglalja el. — Dr. Szabó Lajost Tóth Sándor, Boros Lászlót dr. Kóródi Mária váltja fel a jegyzői székben.) Dr. Gali Á kos a KDNPképviselőcsoport nevében GALI ÁKOS, DR. a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Azért még távoztában megköszönöm elnök úrnak a szót. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy három megjegyzéssel kezdjem a hozzászólásoma t. Az egyik az, hogy lehet, hogy jogszerű, de én nem tartom túlzottan szerencsésnek, ha a vezérszónoki kört kétperces hozzászólásokkal megszakítjuk. Azt hiszem, a múltban is volt már erre kellemetlen példa. A második megjegyzésem az, hogy nem kívánok megis mételni általános megállapításokat a büntetőtörvénykezés menetével kapcsolatban. Korábban hasonló büntetőjogi módosító csomag tekintetében ezt személyesen magam is megtettem, illetőleg a Kereszténydemokrata Néppárt is. Nem látom szükségesnek, hogy ezeket m egismételjem. Harmadrészt pedig meg kell őszintén mondanom, hogy már kinőttem abból a korból, amikor egy kormánypárti képviselő még azt hiszi, hogy amit mondanak, feltétlenül hatással van a saját kormányára. Éppen ezért nem hiszem, hogy ez a tervezet, ez a módosító csomag most azért került volna a Ház elé, mert a legutóbbi hasonló jellegű csomag tárgyalásakor magam is szorgalmaztam azt, hogy a büntetőjog különös részét, főként a gazdasági bűncselekmények tekintetében szigorúbban, jobban, hatékonyabban fésül je át a Kormány. (11.40) Nos, itt van előttünk ez a törvényjavaslat, amely végül is a gazdaság és a büntetőjog érintkezésével foglalkozik, és jelzi azt, hogy ha mérsékelt tempóban is, de azért folyik az anyagi büntetőjog átállítása. Ennek a törvényjavaslat nak az esetében is több csoportba lehet foglalni azokat a jellemzőket, amelyek mutatják mind a ténybeli, mind a szemléletbeli változást. Új tényállások jelennek meg, már ismert tényállások bővülnek új minősítő körülményekkel, és a magam részéről érdemesnek tartom szemügyre venni a büntetési tételeket is a javaslatban. Mint utaltam rá, ez a javaslat több mint két tucat új vagy lényegesen módosított tényállást tartalmaz. Ezek között vannak olyanok, amelyekre nem szívesen vesztegetnék szót, különösebb kommentá rt nem igényelnek, pl. a 15. §ban a jogosulatlan pénzintézeti tevékenység vagy a 25. §ban a gazdasági vesztegetés, vagy a 28 — 31. §ok, ahol csekk, váltó, bankkártya hamisítását, jogtalan felhasználását kívánja a javaslat büntetni. Néhány más tényállással kapcsolatban azonban engedjék meg, hogy egykét megjegyzést tegyek, kezdve azzal a törpe kisebbséggel, amely nem a gazdasági bűncselekmények fejezetébe tartozik. A robbanóanyaggal, robbantószerrel, lőfegyverrel, lőszerrel való visszaélés esetén első ránéz ésre gyakorlatilag a hatályos tényállás kettéválasztásáról volna szó. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a hatályos 263. § (2) bekezdéséhez képest a lőfegyverrel vagy lőszerrel viszszaélés új tényállásában jelentősen bővül az elkövetési magatartások köre. Ug yanakkor teljesen új a fegyvercsempészet tényállása, és mi tagadás, nagyon jól tudjuk, hogy van némi aktualitása a dolognak, igazán nem vitatható, hogy a tervezetbe ez bekerült. A cselekmény súlyát jól jelzi, hogy igen súlyos az alapeseti büntetési tétel, öt évig terjedő szabadságvesztés lenne ez esetben kiszabható. A minősített esetről a későbbiekben szólnék. Ezt követően az új vagy módosított tényállások zöme valóban a gazdasági bűncselekmények körét szaporítja. Így kiegészül a rossz minőségű termék forga lomba hozataláról szóló paragrafus. Egyrészt ennek következményeit kiterjeszti a javaslat az egyéni vállalkozóra is a
