Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 5. kedd, őszi ülésszak 10. nap (328.) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többszörösen módosított 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvé... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZÉL PÉTER, DR. (független)
648 miniszteri felelősség ugye gyakorlatilag ismeretlen fogalom, pillanatnyilag a miniszterelnöki felelősség dominál. Úgyhogy a törvénytervezetnek ezt a részét én a magam részéről nem tudom támogatni, és kérem képviselőtársaimat is, hogy a szűrőrend szer szigorítása ellen szavazzanak majd, ha arra kerül a sor. A második, többek által emlegetett rész a nemzetiségek képviselete. Én ennek a politikai indokait értem, hiszen 1989ben és 1990ben az összes politikai párt komoly ígéretekkel fordult a nemzeti ségek felé, hogy majd biztosítják az ő demokratikus jogaikat, biztosítják a parlamenti képviseletüket, mindent megadnak nekik. Nagyon helyesen, jelzem. Azt a politikai okát is értem, hogy a hatalom fel kívánja mutatni kifele a szomszédos országoknak, hogy lám, itt tökéletes a demokrácia, lám, nálunk egy pozitív diszkriminációval egészen kis nemzetiségek is parlamenti képviseletet kapnak. Itt csak megjegyzem, hogy 13 parlamenti helyről szól a törvénytervezet. Én több képviselőtársamat megkértem, hogy sorolja fel azt a szerintem ebből logikusan adódóan 13 kisebbséget, amely létezik Magyarországon. 67ig jutott el az, aki a legtöbbet tudta. Jelzem, a Belügyminisztériumhoz nem fordultam, nyilván ott azért ennél pontosabb és tökéletesebb felsorolást kaptam volna . Ezt csak azért mondom, hogy az általam ismert átlag parlamenti képviselő nem tud 13 nemzetiséget felsorolni kapásból, de lehet, hogy néhány órai gondolkodás után ez sikerülne neki. Tehát a politikai indokát ilyen módon megértem; kifelé felmutatni, de bef elé szakmailag teljességgel indokolatlan. A nemzetiségi képviselő egyrészt nemzetiségi, másrészt viszont egy individuum, egy politikai töltetet hordozó egyén, és mint ilyen — mint amiről Csurka István is beszélt, Tölgyessy Péter is beszélt — elválaszthatat lan, hogy adott kérdésben legyen állásfoglalása. Márpedig ez az állásfoglalás ez vagy ilyen vagy olyan, vagy kormánypárti vagy ellenzéki, vagy adott esetben semleges, de mindenféleképpen olyan kérdésekben dönt, amihez tulajdonképpen de facto nem lenne joga . Vagy ha azt mondom, hogy joga van, mert pozitív diszkriminációt alkalmazok vele szemben, akkor megkérdezem, hogy meddig terjed a pozitív diszkrimináció, elterjede az adócsökkentésig a kisebbségekkel szemben, kiterjede a katonai szolgálatnak a megtagadá si lehetőségére azon a jogon, mert kisebbség; meddig terjed? Tehát tulajdonképpen mit akarok diszkriminálni, pozitív módon természetesen: azt, hogy ő nemzetiség, vagy pedig a kirakatba szeretném tenni, hogy itt van, ez nekem van, és utána később csak kerül getem és nem tudok vele mit csinálni, néhanéha leporolom. A másik veszély ezzel kapcsolatosan természetesen technikai jellegű problémákkal szemben, miszerint alakíthatnake frakciót, csatlakozhatnake frakcióhoz, vane önálló vezérszónokállítási joguk, m ilyen szerepük van, ha nem csatlakozhatnak a függetlenekhez, hol van törvénymódosítási javaslatuk és így tovább és így tovább. A további problémát az veti fel, hogy a szervezett fellépésük ellen tude valamit tenni a Parlament. Vagy ha nem tud, átülhet? Ak kor továbbra is nemzetiségi marad vagy nem marad nemzetiségi? Végül is erre a problémára lenne megoldás, tisztelt Ház, mégpedig igenigen praktikus megoldás lenne, ez viszont azt jelentené, hogy néhány parlamenti párt kénytelen lenne azt mondani az általa korábban ígéretekkel elhalmozott nemzetiségeknek, hogy bocsánat, ebben a kérdésben tévedtem, nevezetesen ki kéne venni a törvényhozásból ezt a rendszert, vagy ezt valamilyen egyszemélyes képviselet, egy kváziombudsman útján — ez egy rossz szó, mert nem ide való, de kváziombudsman útján — itt benntartani egyszemélyben, és magát a testületet testületként a végrehajtó hatalomhoz áttenni. Magyarul, a Kormány mellé egy nemzetiségi tanácsot, bizottságot vagy valami ilyen testületet felállítani, akik adott esetben rendelkeznének vétójoggal a nemzetiséget érintő kérdésekben, adott esetben rendelkeznének véleményezési joggal szigorúan körülhatárolt kérdésekben, vagy adott esetben rendelkeznének törvénykezdeményezési joggal, szigorúan körülhatárolt kérdésekben. Tehát mindezek figyelembevételével — látom, elnök úr, hogy az időm lejárt, amelyet, és ezt az egy mondatot tessék azért nekem megengedni, amelyet azok kértek tőlem, akik már elmondták, és
