Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 5. kedd, őszi ülésszak 10. nap (328.) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többszörösen módosított 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvé...
639 A titkos eszközök és módszerek alkalmazásának általános f eltétele, hogy az az érintettnek nem okozhat nagyobb hátrányt, mint az a törvényes cél, amelynek elérésére irányul. Csak akkor vehető igénybe, ha az információ, az adat más módon nem szerezhető be. A gyakorlat igen fontos kritériumokat vet majd fel azért, hogy ne sérülhessenek az állampolgár alkotmányos és személyhez fűződő jogai, a lakás- és levéltitok sérthetetlenségétől a titokban gyűjtött adatok, elkészített felvételek kezeléséig — ideértve azok megismerhetőségi körét és megsemmisítését is. A társadalom mal együttműködő közszolgálati rendőrség szakmai átalakítását, tevékenységének szilárd jogi alapokra helyezését megszenvedi ma — és még egy kicsit — maga a rendőrség is, mert egyidejűleg át kell esnie a belső megtisztuláson is, hogy törvényes mozgástere ak adálymentes lehessen, a közélet zavartalanságát intézményesen garantálhassa. A törvényjavaslat európai léptékű követelményeket fogalmaz meg, ír elő — lesz mihez felnőni az állam fegyveres rendvédelmi szervének, meghaladva minden rossz örökségét, akár a civ ilizálatlan vagy önkényes intézkedéseket, eljárásokat, akár az új arroganciát, a küldetéstudatos elfogultságokat, a kis eredményekhez képest feltűnően nagy elégedettséget és a ragadós gőgöt; hozzászámítva a belügyi sajtószolgálat által amatőr szinten űzött siker- és eredményagitációt is, a visszatetsző túllihegést. Tisztelt Országgyűlés! A szükségesség és az arányosság alapelve úgy is igaz, hogy a törvényre igény van, alkalmazása azonban csak a garanciákkal arányosan történhet: szilárd jogi biztosítékokra, független kontrollra, jogorvoslati fórumokra van szükség ahhoz, hogy ne lehessen visszaélni a korszerű eszközökkel és módszerekkel az állampolgár jogainak sérelmére. A törvényes kényszerítőeszközt ne lehessen boszszú, megtorlás, visszavágás céljára alkalma zni. Segítségnyújtás és felvilágosítás, együttműködés a lakossággal, a kisemberek leghétköznapibb gondjainak és közérzetének ismerete — ez lehet a legfontosabb a bizalom megszerzéséhez, visszaszerzéséhez, azon hit erősítéséhez, hogy az adófizető állampolgá r pénzét jó célra: az ő biztonsága és nyugalma megőrzésére fordítják. Végtelenül sajnálom, hogy miniszter úr nem tartózkodik a teremben — azért önöknek elmondom, ő pediglen bízvást majd elolvassa. (Dr. Eörsi Mátyás: Itt van az államtitkár úr! — Többen is a képviselői helyén ülő dr. Józsa Fábiánra mutatnak.) . Miniszter úrnak szeretném címezni — okkal — , emlékeztetni arra, amit Stephan Zweig írt a történelem egyik legnagyobb — bár legrettegettebb — rendőrminiszteréről, az oratoriánus szerzetesből Otranto her cegévé lett Joseph Fouchéról. Idézem Stephan Zweiget: "Támasza volt a gyengéknek, az öregeknek, tisztelte a szerencsétleneket, szétzúzta a fanatizmust, megsemmisítette a föderalizmust, a vasgyárak munkáját újra megindította, a gyanúsakat letartóztatta, min den bűnöst példásan megbüntetett, a kizsákmányolókat üldözte, tömlöcbe zárta. Fouché óvatosan foglalt helyet a mérsékelt irányú konventtagok padsoraiban." — írta Stephan Zweig. Mai erényeket kovácsolni csak a mai közgondok enyhítésével lehet. A törvényjava slat — a kellő módosítások után — jó alap lehet a köz nívós szolgálatára, a választópolgár javára, bizalma és hite visszaszerzéséhez, a polgárbarát rendőr és a rendőrbarát polgár gyümölcsöző konszenzusához. Mindezért támogatom a törvényjavaslatot. Köszönöm szíves figyelmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom — későbbi ülésünkön folytatjuk majd. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többszörösen módosított 1949. évi XX. törvény módosí tásáról szóló törvényjavaslat, valamint az országgyűlési képviselők
