Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 5. kedd, őszi ülésszak 10. nap (328.) - A rendőrségről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABÓ LUKÁCS, a Magyar Igazság és Élet Pártja képviselőcsoportjának vezérszónoka:
635 Ezért a Magyar Igazság és Élet Pártjának parlamenti frakc iója azt indítványozza, hogy mindaddig függesszük fel ennek a törvénynek a tárgyalását — és reméljük, itt csak hetekről van szó — , amíg a Belügyminisztérium vagy az illetékes minisztérium legalábbis a büntetőeljárásról szóló törvénynek a koncepcióját a Par lament elé nem hozza. Ugyanis így fennáll annak a veszélye, hogy egy más törvényekkel nem koherens törvény születik, és rengeteg joghézaggal együtt nyilvánvaló pontatlanságokat, visszaéléseket is elszabadíthat. A rendőrségi törvénynek a legfontosabb paszsz usa, a legfontosabb gondolata a rendőrség és az állampolgárok kapcsolatát szabályozó paragrafusok. Nem könnyű helyzetben volt a rendőrségünk, és közvetve az ország sem, tekintettel arra, hogy a diktatúrának és nem az országnak szolgáló rendőrségből, egy el nyomó típusú rendőrségből egy szolgáló típusú rendőrséget kellett csinálni. Nem véletlen az, hogy már a rendszer megváltoztatását megelőző időkben is elbizonytalanodott a rendőrség, azt követően is még elég hosszú ideig bizonytalan volt, tekintettel arra, hogy nem volt, aki elhelyezze a megváltozott körülmények között, nem volt, aki az önbizalmában megerősítette volna. A szabad demokratáktól eltérően mi pozitívan ítéljük meg a jelenlegi belügyminiszter ez irányú tevékenységét, mert az ő miniszteri kinevezés ét követően kezdődött a rendőrségnél egy új szellemnek a meggyökeresedése, és ez az új szellem vezethet el a jogállamisághoz. Úgyhogy mi alapvetően támogatjuk azt, hogy a belügyminiszter úr — és a mindenkori belügyminiszter — utasítási jogot kapjon a rendő rség fölött, de természetesen ennek ezzel együtt párosulni kell azzal, hogy a Parlament előtt minden rendőrségi tevékenységért is felelős legyen. Jelzem, eddig is valamennyi esetben a belügyminisztert interpelláltuk olyan kérdésekben is, amikor az írott tö rvény vagy rendelkezések szövege szerint nem is a belügyminiszter lett volna interpellálható, hanem esetleg az országos rendőrfőkapitány, azt viszont a Parlament jelenlegi működése kizárja. Az önkormányzatok és a rendőrség feladata és kapcsolata a második legfontosabb kérdés. Az önkormányzatokról szóló törvényben különböző szintű rendőrségi vezetők esetén véleményezési, egyetértési vagy vétójogot adtunk meg. Ezt még célszerű lenne kibővíteni egy, a visszahívás jogáról szóló passzussal, ugyanis ilyet a jelen legi önkormányzati és a rendőrségről szóló törvény nem tartalmaz. Ugyanis hogy melyik rendőr, melyik rendőrtiszt, rendőrségi vezető mikor lesz alkalmatlan a posztjára, és mikor érik meg a felmentésének a körülménye, ezt leginkább azon a helyen tudják eldön teni, leginkább azon a helyen érzékelik, ahol az működik. És ezek a jogosítványok nincsenek megadva — a felmentés kezdeményezése nincs megadva — az önkormányzatoknak. (12.00) Csak példaként említeném, például a hajdúbihari rendőrfőkapitány rendőrhöz mélta tlan magatartást tanúsított az országos rendőrfőkapitány úr megfogalmazása szerint, de ez már köztudott volt HajdúBihar megyében már hónapokkal, ha nem egy fél évvel a felmentése előtt. És ha meg lett volna az önkormányzatoknak adva ez a lehetőség, nyilvá n éltek is volna ezzel. Úgyhogy ezért a Magyar Igazságfrakció szerencsésnek tartaná, ha ezt a passzust a rendőrségi törvénybe belevennénk. A rendőrőrsök létesítésének kérdése, azt hiszem, nem lehet az anyagi erő, az anyagi lehetőségek kérdése. Minden olya n önkormányzat vagy régió jogosult kell hogy legyen arra, hogy ott rendőrőrsöt létesítsenek, ahol az objektív körülmények ezt szükségessé teszik — nem ahol lehetővé, hanem ahol szükségessé! És azt hiszem, hogy a költségvetésnek kell arra megadni a lehetősé get, hogy központi forrásból finanszírozzák ezt. Emellett természetesen az olyan önkormányzatoknak, ahol bár nem lenne szükséges, de az önkormányzatnak olyanok az anyagi lehetőségei, hogy ő ennek ellenére létesíteni akar rendőrőrsöt, akkor ezt a jogot neki k is meg kell adni. A "ki kit nevez ki?" kérdése, úgy véljük, nem sarkalatos kérdése a rendőrségi törvénynek. Sokkal inkább fontos az, hogy milyen hierarchiában épül fel a rendőrség, ki kinek számol be és ki kit utasít. Erről a kérdésről már számosan kifej tették a mienkhez hasonló véleményüket, úgyhogy engedelmükkel erről a kérdésről külön nem nyilatkoznék. Viszont van egy kérdés, amelyben az eddigi felszólalóktól eltérő véleményünket fejtenénk ki, ez pedig a már emlegetett VII. fejezet, a titkos információ gyűjtés és adatkezelés kérdése. Mint