Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 7. kedd, őszi ülésszak 2. nap (320.) - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK(Szabad György): - SZÁJER JÓZSEF, DR. a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka
64 Gazdaságpolitikájában is liberális elveket vall. Ezek azt feltételezik, hogy a piacgazdaság tör vényei szabadon érvényesüljenek, ugyanakkor a szabadpiaci működés egyenlő feltételeinek biztosításában a büntetőjog húzza meg a világos határt. A gazdasági büntetőjognak meg kell akadályozni azt, hogy a gazdasági élet öntörvényeitől idegen, manipulatív bea vatkozás tárgya legyen, és nem szabad akadályoznia magát a gazdasági fejlődést, a szabadpiacot. Ez egy nagyon vékony ösvény, bármely oldalra történő kilengés súlyos károkat okoz a gazdaságnak, a gazdaság szereplőinek és a polgárok jóérzésének. A FIDESZ tis ztában van azzal, hogy ma már nem lehet alkalmazni a XIX. század büntetőjogát, amely alig ismert más bűncselekményt, mint a csődbűncselekményt. Ma már a fehérgallérosnak nevezett gazdasági bűnözés legalább akkora, ha nem nagyobb kihívást jelent számunkra, mint egy közönséges utcai bűncselekmény. Értjük és követni kívánjuk a fejlett országok példáját, ahol a gazdasági bűncselekményeket viszonylag széleskörűen és igen nagy szigorral szabályozzák. A Kormány javaslata a lehetséges bűncselekményeknek egy igen sz űk körét érinti csak, és találunk olyan tényállásokat is, amelyek a piaci szabadsággal szemben hatnak. Tisztelt Ház! Nem szeretnék abba a hibába esni, hogy hosszan foglalkozom olyasmivel, ami a törvényjavaslatban nincs benne. Röviden szólnom kell azonban n éhány olyan dologról, amely nagyon hiányzik a tervezetből. A gazdasági bűncselekmények közös jellemzője, hogy elkövetőként nem csupán, illetve nem elsősorban magánszemélyek jöhetnek szóba, hanem jogi személyek, vállalatok, társaságok is. A gazdasági tevéke nység elsősorban a jogi személyek működésén keresztül történik. A jogi személyen belül is létezik egy olyan rendszer, amely jogsértés esetén elvezet a felelős személyig. Ez a megoldás a fejlett országok tapasztalatai szerint azonban nem kielégítő. Nem elég edhetünk meg azzal a szabályozással sem, amely a gazdasági visszaélések esetén kizárólag az államigazgatási vagy polgári jellegű szankciók segítségével óhajtja a megsértett jogrend eredeti állapotát visszaállítani. Szükséges tehát, hogy a jogi személy bünt etőjogi felelősségét is megalapozzuk. Ez a megoldás az angolszász államokban általánosan elfogadott, ám az utóbbi két évtized fejlődése a kontinens országaiban is olyan fejlődést indított el, amely a jogi személy büntetőjogi felelősségre vonásához vezetett . Nem véletlen, hogy az Európa Tanács is igyekszik ezt a folyamatot tovább erősíteni. Ebben a kivételes történelmi helyzetben, amikor az egész gazdasági berendezkedésünk szinte pillanatok alatt 180 fokos fordulatot tett, kedvező esély teremtődött arra, hog y leszámolva bizonyos hagyományokkal, a magyar büntetőjogban is elismerésre kerüljön a jogi személy büntetőjogi büntethetősége. Egy ilyen irányú változtatás számos egyéb kérdést is felvet. De úgy tűnik, hogy a keletkező problémák nem megoldhatatlanok. Külö nösképpen így van ez a szankciók tekintetében. Mert bár az egyértelmű, hogy szabadságvesztésre egy jogi személyt nem lehet ítélni, de az egyéb szankciók, így elsősorban a pénzbüntetés, a tevékenység korlátozása és tiltása minden további nélkül elképzelhető volna. Mindenki jobban jár, ha egy ilyen bűncselekmény elkövetése után nem a börtön telik meg, hanem az államkincstár. Tisztelt Ház! A javaslat jelentős teret szentel a fogyasztóvédelemnek. Ilyen rendelkezés a rossz minőségű termék forgalomba hozatalának új szabályozása, az áru hamis megjelölése vagy a fogyasztó megtévesztése. Ugyanakkor hiányoznak olyan jellegű tényállások, amelyek azokra az új típusú gazdasági tevékenységekre vonatkoznak, amelyekkel szemben éppen az ismeretek hiánya miatt sokszor teljese n védtelen a fogyasztó. Ilyen például az úgynevezett agresszív kereskedelmi technikák alkalmazása. Az Európa Tanács egyik ajánlásában bűncselekményként jelöli meg a katalógusból posta útján történő kereskedelmi tevékenységet, vagy az úgynevezett door to do or, ajtótól ajtóig eladási technikákat akkor, ha ezek olyan nyomásgyakorlással párosulnak, amely nem enged szabad választást a fogyasztónak. Ezek az agresszív kereskedelmi technikák terjedőfélben vannak Magyarországon is. Tisztelt Ház! Örömmel üdvözöljük, hogy végre Magyarországon is törvényi szabályozásra kerül a számítógéppel elkövethető bűncselekmény. A ma létező törvényi tényállások nem alkalmazhatók a
