Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 5. kedd, őszi ülésszak 10. nap (328.) - A rendőrségről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ)
615 Én egyetértek azzal, amit a belügyminiszter úr elmondott, hogy példásnak tekinthető a rendőrség és a legtöbb önkormányzat viszonya Magyarországon. Ez az együttműködés — gondolom, hogy ezt a rendőrség vezetői is alátámasztják — a rendőrség számára komoly segítséget jelentett, technikai segítséget jelentett, irodát, gépkocsit, sok esetben technikai eszközök beszerzését jelentette, a személyi állomány bővítési lehetőségét jelentette. De fordultak elő negatív példák is. Például a visszaküldött észrevételek között szerepel az — mármint a számunkra elküldött önkormányzati véleményekben — , hogy Nagybörzsöny községben az önkormányzat lakást és hivatalt biztosított a rendőr számára. A rendőrt beköltöztették a lakásba, azóta Vácra jár be és ott teljes ít szolgálatot ugyanez a rendőr. Hasonló az egerszalóki példa, ahol szintén lakást adtak a rendőr számára, a rendőr Egerben dolgozik. Én azt gondolom, hogy ezért nem elegendő a kitételben szereplő "megállapodást köthet a rendőrséggel az önkormányzat", enné l garanciálisabb szabályra van szükség, amit a rendőrségnek be is kell tartania. Ezzel hasonló nagyságrendű probléma az, hogyan jönnek létre a rendőrőrsök Magyarországon. Én örömmel hallottam, hogy 400 rendőrőrsöt kíván a kormányzat létrehozni, de eddig mé g nem tudtam, és nem jutottam a nyomára annak, hogy milyen szempontok alapján és hogyan dől el ez. Ebben a törvényjavaslatban az szerepel, hogy ha az önkormányzat biztosítja az anyagi feltételeit, vagyis magyarul: fizeti a rendőrőrs létrejöttét, akkor a re ndőrség ott létrehozhat — hogyha akar — egy rendőrőrsöt. (10.30) De szeretném felhívni a figyelmet, hogy a 3200 magyar település közül kevés engedheti meg, hogy a béreket, az eszközöket rendelkezésre bocsátja annak érdekében, hogy helyben működő rendőre le gyen; a kistelepülések döntő többsége erre nem lesz képes. Én azt gondolom, szükséges a törvényben rögzíteni, hogy milyen kritériumok alapján és milyen területen kell létrehozni rendőrőrsöket. Az önkormányzatok azt is igénylik, hogy az általuk átadott eszk özöket nyomon követhessék, láthassák, hogy mi történik azzal a pénzzel, amit a rendőrség rendelkezésére bocsátottak. Azt is igénylik, hogy a helyi feladatok meghatározásában bizonyos szerepet játszszanak. Természetesen nem azt gondolom, hogy az önkormányza t határozza meg, hogy a rendőrség mit tesz, de azt gondolom, hogy a helyi tervek összeállításába be kell vonni az önkormányzatokat, és arról már beszéltem, hogy a beszámoltatásról is. ELNÖK (Szabad György) : Felhívom képviselő úr figyelmét, hogy az ajánlott időkeretet túllépte. WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ) Igen, Elnök Úr, én figyeltem az órát, azonnal befejezem. Arról már beszéltem, hogy a rendőrség és az állampolgár viszonya az a terület, ahol ugyan sok észrevételünk lesz, de úgy gondolom, hogy itt viszonyla g gyorsan meg tudunk állapodni az előterjesztővel, úgyhogy erről részletesebben nem szólok, annál is inkább, mert más felszólalók külön foglalkoznak ezzel. Még egy témakör röviden, amely a rendőrség személyi állományát érinti. A tervezet beszél rendőrről, beszél köztisztviselőről és beszél közalkalmazottról egyszer. Utána már csak rendőrről beszél. Nem világos számunkra, hogy a rendőrség kötelékében dolgozó köztisztviselők és közalkalmazottak helyzete ez után a rendőrségi törvény után hogyan alakul. Azt gon dolom, erre is magyarázatot kellene kapnunk, illetve tisztáznunk kellene ezt a viszonyt. Beszél a tervezet arról, hogy a rendőrség politikamentesen tevékenykedjen, és beszél arról, hogy a rendőr nem vállalhat vezető tisztséget politikai pártban. Viszont az t mondja, hogy választásokon indulhat és választható. Hát nem világos akkor számomra, hogyha választható, akkor mi történik, hogyha megválasztják mondjuk egy helyi képviselőtestületbe egy bizonyos pártlistáról, akkor politikamentesen tevékenykedik a rendő r vagy sem, vagy mi ennek a következménye. Kicsit
