Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 5. kedd, őszi ülésszak 10. nap (328.) - A rendőrségről szóló törvényjavaslat általános vitája - SÓVÁGÓ LÁSZLÓ, DR. az MDF vezérszónoka:
609 Az elmúlt egykét év tized során valamennyi sikeres polgári demokratikus ország rendőrsége stratégiai irányváltást hajtott végre. A közrendet hatalmi eszközökkel vigyázó, az elkövetett bűncselekményeket csak regisztrálni képes rendészeti tevékenység helyébe az állampolgárok ny ugalmát szolgáltatásként biztosító olyan rendőrség lépett, mely szakmai tevékenységének elsőrangú célja a megelőzés. (10.00) Így működni csak a lakossággal kiváló kapcsolatot tartó, az állampolgárok által támasztott é s a bajba jutottaknak segítséget nyújtani kész rendőrség képes. A törvényjavaslat, lényegében a hatályos jogi szabályozással összhangban, keretjellegűen állapítja meg a rendőség feladatát, szervezetét és jogállását. Így bűnmegelőzési, bűnüldözési, államiga zgatási és rendészeti feladatköröket sorol fel. Külön meg kell azonban említeni, hogy több olyan kötelezettség is megfogalmazódik, amely eddig nem volt nevesítve. A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja elfogadja, hogy a Kormány a belügyminiszter útján irányítja a rendőrség működését. Nem tartjuk indokoltnak sem a javaslatban egyébként pontosan behatárolt irányítási jogosultságok csökkentését, sem valamiféle rendőrminisztérium felállítását. Az irányítási jogosultságok mibenléte mellett ugyancsak vita va n az egyes pártok képviselői között a rendőrség és a települési önkormányzat viszonyának a kérdésében. A rendőrséggel szemben támasztott követelmények erős, szigorúan hierarchikus rendszerbe szervezett állományt követelnek meg a kinevezéseket és a felmenté seket is magába foglaló elemekkel. Ehhez párosul a rendőrség politikai csatározásoktól való függetlenítésének az igénye különösen a nagyobb településeken, és a rendőrkapitánysági székhelyek általában már ilyenek, ezzel ellentétes folyamatok veszélye sem zá rható ki. A fenti követelmények egyensúlyát az előzetes véleménykérés szolgálja a legjobban. Ez egyébként értelmezésünkben azt jelenti, mindent meg kell tenni, hogy a kinevezések, felmentések mindkét fél — rendőri szervek, önkormányzatok — megelégedésére t örténjenek. Egyébként is megítélésünk szerint legalább olyan fontos a két szerv kapcsolatában, hogy a rendőrkapitány, illetve a rendőrőrs vezetője felkérésre évente köteles beszámolni az illetékességi területén lévő képviselőtestületnek a település közbiz tonsága érdekében végzett tevékenységéről, mint az említett kinevezési, felmentési jogosultságban való közreműködés. A törvényjavaslat viszonylag részletesen tartalmazza a rendőrség működésének általános elveit és szabályait. Nem hinném, hogy el kellene ha llgatnunk: egyesek szerint a rendőri állomány egy részéből hiányzik a gyors és határozott intézkedés képessége, míg mások szerint nem azokkal szemben lépnek fel így, akik erre nyilvánvalóan rászolgálnak. A törvényjavaslat is leszögezi: a rendőr köteles int ézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha olyan tényt vagy körülményt észlel, illetőleg hoznak tudomására, amely rendőri beavatkozást igényel. A törvényjavaslat a ma is hatályos szabályozást alapul véve rendelkezik a rendőri intézkedésekről. Az erős rendő rség határozott, ehhez viszont az kell, hogy a végrehajtók egyértelműen ismerjék kötelességeiket és jogaikat, rendelkezzenek intézkedési készséggel, de tudják azt is, hogy a jogrendet maguk nem sérthetik meg következmények nélkül. A bizonytalan, a szüksége s hatósági intézkedést kerülő rendőr alkalmatlan hivatásának betöltésére. Ugyanakkor azt is le kell szögezni, hogy a határozott és következetes fellépés igénye nem mehet a jogszerűség rovására, vagy hogy másképpen fogalmazzak: a cél nem szentesíti az eszkö zt. A kulturáltság a rendőri fellépés lényeges eleme, amelynek hiánya visszatetszést szül, nem járul hozzá a rendőrség és a lakosság további kapcsolatának javításához.
