Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 5. kedd, őszi ülésszak 10. nap (328.) - A rendőrségről szóló törvényjavaslat általános vitája - BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
605 A hazai közfelfogásban az emberi jogok érvényesülésének területe az állampolgár és a hatóság viszonyára korlátozódott és szűkült le. Kevesebb szó esik arról, hogy a polgárt megillető alapvető emberi jogokat a többi polgár is köteles tisztele tben tartani, s az állam azt szavatolja, hogy a jogok megsértése esetén az azokat tiszteletben tartó állampolgárt a törvény előírásai szerint védelemben részesíti. (9.40) A rendőrség tehát olyan hatóság, amely a törvényekben meghatározott módon é s eszközökkel segíti, védi, oltalmazza az emberi jogokat. A rendőrség a jogsértő állampolgár ellen jár el, nyugton hagyja a jog szerint cselekvőt. A törvényekben meghatározott jogosítványokkal rendelkező, a hatóságok és a társadalom által ellenőrzött erős rendőrség tehát nem elsősorban az államot erősíti, hanem az állampolgárok biztonságát garantálja. A rendőrség szervezeti felépítésénél arra kívánunk törekedni, hogy az lehetőleg kövesse a településeket, azok szerkezetét. A rendőrőrsök hálózatát úgy kívánju k kiépíteni, hogy azok a jelenleginél kisebb körzetben az állampolgárok rendelkezésére állhassanak. Ehhez kapcsolódik a négyszáz rendőrőrs létesítésére irányuló kormányzati elképzelés. Ezzel egy időben tudatosítani kívánjuk, hogy a rendőrség a bűnözést és nem az állampolgárt ellenőrzi. Ebben támaszkodni kívánunk az önkormányzatok segítő cselekvésére is. Mindezekkel a rendőrség közösségi jellegének erősödését szeretnénk elérni. Tudnunk kell azonban azt is, hogy a rendőri munka hatékonyságát a rendvédelmi sze rvek össztevékenységének tükrében kell vizsgálni. A témával összefüggésben utalnom kell arra, hogy elengedhetetlen a rendészeti szervek, a határőrség, a vám- és pénzügyőrség, a büntetésvégrehajtás, továbbá az ügyészség és a bíróság tevékenységének elemzés e is. A fejlesztéseket, szervezeti korszerűsítéseket — éppen a tevékenység hatékonysága érdekében — párhuzamosan kell végezni. Már most mutatkoznak azok a jelenségek, hogy a rendőrség által feltárt ügyeket az ügyészség és a bíróság objektív és szubjektív o kok miatt késedelmesen tudja feldolgozni. A felelősségre vonások elhúzódása rombolja az állampolgárok jogállamba vetett bizalmát, és ezenkívül ez jelentős kriminogén tényező is. Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett törvényjavaslat a hazai jogalkotásban e lső alkalommal adja meg a rendőri intézkedések teljes tárházát. A rendőri intézkedések jogi szabályozása, különösen pedig a kényszerítőeszközök alkalmazási rendjének, a titkos módszerek bevezetése normatív feltételeinek meghatározása jelentős jogállami elő relépés. Az európai országok sem siettek ezeknek a rendőrségi módszereknek a jogi szabályozásával: ott a hetvenes évek végétől léptek életbe a kérdéseket rendező jogszabályok. A kényszerítőeszközök sorában a legérzékenyebb a szabadságkorlátozás, amelynek a javaslatban foglalt rendje maximálisan 24 órás őrizetig ad felhatalmazást a rendőrségnek. Ez az időtartam nagyjából megfelel a NyugatEurópában kialakult gyakorlatnak. A kényszerítőeszközök alkalmazásának rendje a javaslatban szigorú szabályok közé szorít ott — különösen ami a fegyverhasználatot és a testi kényszer fokozatait illeti. A törvényesség megkívánja, hogy normába foglaljuk a rendőri csapaterő alkalmazásának szabályait is. Ezzel a megoldással a rendőri intézkedések teljes köre jogi rendezést nyer. Részletes jogi biztosítékokkal körülbástyázott a titkos információgyűjtés különböző módozatainak és feltételeinek meghatározása is. Külön vizsgáltuk az egyik legkényesebb titkos felderítési eszköz, a telefonlehallgatás alkalmazásának gyakorlatát. Ebből az derül ki, hogy azok a törvényi feltételek, amelyek a javaslatban megfogalmazódnak, megfelelnek a demokratikus államok gyakorlatának. A törvényjavaslat a különleges eszközökkel történő titkos információgyűjtés engedélyezését egyik változatként a bíróság hat áskörébe utalja. Alternatív javaslatként kerül a tervezetbe az ügyészség — mint a nyomozás törvényessége felett felügyeletet gyakorló szerv —
