Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 5. kedd, őszi ülésszak 10. nap (328.) - A rendőrségről szóló törvényjavaslat általános vitája - BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
603 Megadom a szót Boross Péter belügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. Miniszter urat illeti a szó. Dr. Boross Péter belügyminiszter, a n apirendi pont előadója BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter: Köszönöm, Elnök Úr. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem boldogan, de kényszerűen tudomásul vettem a házbizottság nyomatékos kérését, amely expozémat időhatárok közé szorítja. Így az érvek és indoko k jelentős részét kénytelen vagyok a későbbi viták keretében kifejteni. Rég várt javaslat vitáját kezdi meg a tisztelt Országgyűlés, amikor hosszú évtizedek után országunkban először napirendre tűzte a rendőri tevékenység egységes, törvényi szintű szabályo zását. (9.30) Az előkészítés során a Kormány tavaly már benyújtott egy javaslatot. A törvényalkotás menetében közben olyan események történtek, amelyek a javaslat átdolgozását igényelték. Ilyen volt mindenekelőtt a személyes adatok védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról, valamint a polgárok személyi és lakcímadatainak nyilvántartásáról szóló törvények elfogadása. Ezek az új törvények teljes összhang megteremtését igényelték a Kormánytól. Ezen túlmenően újólag megfogalmazott igények is bizonyos mért ékű átdolgozást igényeltek. Ilyenek például: a Köztársasági Úrezrednek a rendőrség szervezetébe történő integrálása; a rendészeti szervek belső bűnmegelőzési ellenőrzésének tárgyi megalapozása; az irányítási jogkörök rendszerezése, az alkotmányban szabályo zott minősített helyzetben ellátandó rendvédelmi feladatok; és mindenekelőtt a bűnüldözés hatékonyságához fűződő érdekek; az Európaszerte kialakuló új felfogások, amelyeket jól kifejezett az augusztus végén Budapesten tartott kriminológiai kongresszus is, amelyik egyértelműen a rendőri munka hatékonyságának jelentőségét hangoztatta. Meggyőződésünk szerint a tervezet megfelel mindazoknak a várakozásoknak, amelyeket a vitákban érzékelhettünk. Mit kíván az állampolgár? Biztonságot, lakható országot, a polgáré rt tevékenykedő, a feladatait jól ellátni képes rendőrséget. Úgy vélem, a rendőrség szervezeti rendszerét illetően — eltérően az akár egy év előtti helyzettől — már a fő vonásokban közeledtek az álláspontok. Magyarország helyzetét, nagyságát, lélekszámát é s külső környezetét figyelembe véve az egységes szervezeti modellt kell követni. Ezáltal lehet biztosítani az egységes parancsnokságot, szemléletet, kiképzést, eljárásmódot, az egységes szervezeti szabályzatot s az azon alapuló fegyelmet. A függetlenséget a pártpolitikától és főleg a helyi befolyástól. Az új technikák és az informatika egységes alkalmazását. Az egységes jogértelmezést. A 24 órás készenléti állapotot, az erők megfelelő csoportosítását, s végül az ésszerűen takarékos költségvetési gazdálkodás t. Az egységes szervezetű rendőrségnek az önkormányzatokkal való kapcsolatát, viszonyát, az önkormányzatok jogosítványait a törvények meghatározzák. Bízom abban, hogy az általában jónak és nagy arányban kiemelkedőnek minősíthető jó kapcsolatrendszert sem a vitában elhangzottak, sem a későbbi döntések nem kérdőjelezik meg. Említettem, tisztelt Ház, hogy az ország helyzetéből kell kiindulni. Milyen is ez a helyzet valójában? A legutóbbi öt évben Magyarországon a bűnözés ugrásszerűen emelkedett. A bűncselekmén yek száma megközelítette a félmilliót, 447000es számról adhatok számot. A bűnelkövetésen belül aggasztó mértékben nőtt a vagyon elleni bűncselekmények száma, és azon belül is a betöréses lopások és rablások száma. Jelentősen növekedett a személy elleni, a közlekedési, a közrend elleni bűncselekmények száma is. A bűnözés növekedése mellett egyre gyakrabban tapasztalhatók az erőszakos, kegyetlen bűnelkövetési módszerek. Nőtt az emberölések, a lőfegyverrel elkövetett bűncselekmények száma. Terjed a motorizált bűnözés, megjelent, kezdeti formákban, a szervezett bűnözés.
