Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 7. kedd, őszi ülésszak 2. nap (320.) - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK(Szabad György): - DRAGON PÁL, DR., a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
61 A gazdasági élet biztonságához nemcsak az egyes adatok közhiteles, nyilvános nyilvántartása szükséges, hanem az is, hogy a gazdál kodók bizonyos információkat bizalmasan, titkosan kezelhessenek. Az üzleti titok jogosulatlan megszerzése és felhasználása a gazdálkodószervezetek számára nehezen helyrehozható károkat okozhat. Célszerűnek mutatkozik, hogy az üzleti titok jogosulatlan megs zerzőjét, felhasználóját, nyilvánosságra hozóját az egyéb jogszabályokban meghatározottakon túlmenően a büntetőjog eszközeivel is szankcionáljuk abban az esetben, ha kifejezetten haszonszerzés végett történik. Ugyancsak a titokvédelemmel kapcsolatos, annak egyik speciális területe a bankszférára vonatkozó rendelkezés. A bank betéteseinek és adósainak, továbbá magának a banknak is védendő érdeke, hogy a betét- és a hitelállomány, az egyes számlákon mutatkozó tartozások és követelések, a bank ügyfeleinek szem élyes adatai csak a jogszabályban feljogosított szervek számára legyen hozzáférhető. Minden más olyan tevékenység, amely a banktitkot e körön kívül teszi hozzáférhetővé, ellentétes a bank és ügyfelei érdekével, adott esetben vagyoni hátrány okozására is al kalmas. A banktitok védelme ezért külön tényállás beiktatását teszi szükségessé a törvénybe. A javaslat 20. §a a Büntető Törvénykönyv 300/A. §ának bővítésével rendelkezik erről. Tisztelt Országgyűlés! A számítógépes adatfeldolgozás fejlődésével új bűnözé si ág is kialakulóban van. Számos példát tudunk, eddig szerencsére inkább csak a fejlettebb számítógépes kultúrával rendelkező országokból olyan esetekre, amikor a számítógépes hálózatokba jogosulatlanul behatolva, egyesek titkos adatokhoz hozzáférve, fikt ív banki átutalásokat végezve hatalmas károkat okoztak. A hazai számítógépes rendszerek elterjedésével reális a veszélye annak, hogy hazánk sem marad kivétel. A javaslat e veszélyt is figyelembe veszi, amikor önállóan rendeli büntetni a számítógépes csalás t, ha azt haszonszerzés végett, kárt okozva követik el. A módosító indítvány büntetni kívánja azt, aki hangsúlyozottan más által elkövetett terrorizmussal, kábítószerrel való visszaéléssel vagy fegyvercsempészéssel összefüggésben keletkezett anyagi javakat például elrejti, eredetét, valódi természetét eltitkolja, a hatóságnak hamis adatot szolgáltat, magának vagy másnak megszerzi, megőrzi, értékesíti, bankműveleteket végez vagy más anyagi javakat megszerez. (11.10) Minősített esetként szabályozza a javaslat az üzletszerű elkövetést kifejezetten pénzmosásra szakosodott szervezet keretében, a pénzintézet, értékpapírforgalmazó, befektetésialapbiztosító intézet, vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként, hivatalos személyként és ügyvédként való elkövetést mint kifejezetten veszélyes magatartást. Fontos, hogy bizonyos körben bejelentési kötelezettséget is előír a jogszabály; illetve büntethetőséget kizáró okként említi, ha valaki pénzmosás miatt a hatóságnál feljelentést tesz va gy ilyet kezdeményez. Tisztelt Országgyűlés! A pénzmosás törvénybe iktatásával szélesebb jogi alapot teremthetünk a szervezett bűnözés ellen fellépő szervezetek működéséhez. A gazdasági élet tisztaságát célzó büntetőjogi normák között kell elhelyeznünk a g azdasági korrupciót gátló rendelkezéseket is. A javaslat 25. §a gazdasági vesztegetés címén a hivatali vesztegetéshez hasonlóan szankcionálja azt a magatartást, ha valaki a gazdaság működésével kapcsolatban előnyt kér, kötelességszegésért előnyt vagy anna k ígéretét elfogadja, annak kérőjével, elfogadójával egyetért. Bűntettként minősíti az alapesetben vétségként szabályozott elkövetést a javaslat, ha az elkövető a kötelességét megszegi, illetve, ha üzletszerűen vagy bűnszövetségben követi el a cselekményt. Nem marad szankció nélkül annak a cselekménye sem, aki a gazdasági tevékenységet folytató személynek vagy reá tekintettel másnak a kötelességszegés érdekében ad vagy ígér előnyt. Privilegizálja a javaslat azt az esetet, amikor az előnyt önálló intézkedésr e jogosult személynek adják vagy ígérik. A gazdálkodószervezetek, vállalkozók és magánszemélyek között a forgalomban egyre inkább teret hódító fizetési módozat a csekk, bankkártya és váltó alkalmazása. Valamennyi fizetési mód
