Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 4. hétfő, őszi ülésszak 9. nap (327.) - Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat és a honvédelemről szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HORVÁTH LAJOS (MIÉP)
592 kötelezettségeket és áldozatvállalást, ami teljes mértékben nép- és nemzetellenes volt, ezzel együtt az állampolgár ok és szervek érdekeinek súlyos sérelmével járt együtt. A diktatúra gyengülésével párhuzamosan a fenti törvény többszöri módosításra került. Így csökkent a sorkatonai szolgálat időtartama, és bevezetésre került a polgári szolgálat; a Honvédelmi Minisztériu m szervezetébe nem tartozó Magyar Honvédség Parancsnokságának — talán politikai célzatú — létrehozása után a honvédelmi miniszter irányítási feladatait változtatta, másfelől meghatározta a Magyar Honvédség parancsnokának hatáskörét. Ezen módosítások ellené re a politikai, társadalmi, gazdasági és nemzetközi viszonyok, a szomszédos és más országokkal való kapcsolataink alapvető megváltozása, az irányítási hatáskörök pontos meghatározására irányuló igény, továbbá új biztonsági és védelmi politikánk elveinek ér vényre juttatása a honvédelem egészének, teljes jogi szabályrendszerének megújítását teszi szükségessé. A jelenlegi törvénytervezet ezt a célt jól szolgálja. A tervezet számos új elemet, jelentős változásokat épít szabályrendszerébe. Ezek közül különösen f ontosnak tartjuk az alábbiakat: Alapvetően megváltoztatja a honvédelem célját — és ezáltal tartalmát is — , ezzel végre a független haza szolgálatába állítja a honvédségünket, jogilag is. Hosszú idő után először újra az Országgyűlés határozhatja meg a honvé dség létszámát, és a módosító csomagot is figyelembe véve, a haderő fejlesztésének irányát. Tulajdonképpen ezzel a fordulattal most térünk vissza valódi önmagunkhoz, történelmi hagyományainkhoz. Megjegyzem, erre korábban is adott volt a lehetőség, és a hat párt által teljesen nyilvánvalóan elutasításra került az elmúlt három évben minden olyan megegyezés lehetősége, amelyet akár a honvédelmi bizottság — pártállástól függetlenül — többször kezdeményezett már. Ezzel együtt a tervezet az Országgyűlés irányítás i jogkörét kiszélesíti. A Honvédelmi Tanács hatáskörét, működési rendjét, tagjainak jogállását végre részletesen szabályozza. A köztársasági elnök és a Kormány hatáskörét — az Alkotmánnyal összhangban — végre rendezi. Ahogy erre korábban utaltam is: ha ez a szabályozás élhetett volna a taxisblokád idején, akkor egy súlyos válságot kerülhettünk volna el. Végre tehát egyértelművé teszi, hogy a honvédség működésének irányításával kapcsolatos kormányzati hatáskör gyakorlása a politikai felelősséget viselő honvé delmi miniszter útján valósul meg. A honvédség parancsnokának jogállását pedig a Magyar Honvédség vezetése keretében állapítja meg. Első ízben határozza meg törvényi szinten a Magyar Honvédség szervezeti felépítését, vezetését, a fegyveres erők magasabb ha rckészültségbe helyezése és mozgósítása elrendelésének rendjét — ezt szintén nagy örömmel olvassuk a tervezetben. A hadkötelezettség körében többek között szabályozza a katonai behívás és leszerelés rendjét, és végre megszünteti a nők hadkötelezettségét, r ögzíti a személyes honvédelmi kötelezettségüket teljesítők és hozzátartozóik jogosultságát. Megállapítja az Alkotmányban szabályozott rendkívüli és szükségállapot idején bevezethető rendkívüli intézkedések alapvető rendelkezéseit. Továbbra is neuralgikus p ont maradt az érdekvédelem kérdése. A tervezet ugyanis változatlanul "érdekvédelem"ről szól, ami helytelen terminológia, hiszen helyesen "szociális és gazdasági jogosultság"ról van szó. Ez így nemcsak értékzavaró, hanem a végrehajtás során problémák forr ása is lehet. Az érdekvédelem mint alapvető állampolgári jog az érdekvédelmi, képviseleti szervek útján önként és alulról építkezve valósul meg. A szociális jogosultságok biztosítása viszont, a törvény alapján, az állami szervek feladata. Megjegyezzük még azt is, hogy a katonák állampolgári jogainak korlátozását taxatíve tartalmazó paszszust is hiányoljuk. (16.50) A törvényjavaslat ezeket a kérdéseket a társadalmi és gyakorlati igényeknek megfelelni kívánva szabályozza. Figyelembe veszi az időközben hatál yba lépett hazai és külföldi tapasztalatokat, nemzeti hagyományokat és katonai tradíciót.
