Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 6. hétfő, őszi ülésszak 1. nap (319.) - A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati ... - ELNÖK(Szűrös Mátyás): - MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ)
47 Elsődlegesen arra, hogy nagyon sokszor tapasztaljuk, és a n yugati demokráciákban szinte naponta lehet érezni, amikor a végrehajtó hatalom annyira a Parlament fölé emelkedik, hogy az egész tevékenységét behatárolja. Nálunk is vannak erre mutató jelek. Gondoljunk a vagyonpolitikai irányelvekre, amikor az év végén fo gadjuk el az az évre szóló vagyonpolitikai irányelveket! De még sorolhatnám… Ez nemcsak etikailag elvetendő és kifogásolható, hanem még a végrehajtás szempontjából is, hiszen hogyan hajtja végre azt, amit csak az év végén fogad el a Parlament. Tehát lényeg ében egy illegitim helyzetet próbálunk legalizálni. Ugyancsak fontos, legalábbis a parlamentáris demokráciákban, a koalíciós megállapodás, amely a Kormány tevékenységét dönti el, illetve a Parlament működését többékevésbé befolyásolja. És ehhez tartozik s zorosan a kormányprogram, illetve az a feltételrendszer, amely az ad hoc jellegű intézkedéseket szükségessé teszi. Én mindenképpen fontosnak tartom, hogy a képviselő a munkáját minél hatékonyabban tudja ellátni, az ehhez szükséges feltételrendszer birtokáb an, ugyanakkor a visszaélés elkerülésére is fölhívnám a figyelmet. Nagyon sokszor tapasztaltam, hogy a felszólalások időtartama nem éppen optimális. Nagyon sokszor elhangzott harmincnegyven perces felszólalás is egyegy témában. Ugyancsak problémás számom ra a napirend előtti felszólalások ügye, mert gyakran nem a Parlament alapfunkcójához kapcsolódik, hanem egyéni vagy pedig pártpolitikai ambíciókat próbálnak ezáltal kielégíteni. Valahogy összetévesztik a helyet. Ugyancsak fontos, hogy az interpellációk re ndjét is megszabjuk és megtaláljuk. Véleményem szerint itt az lenne a legcélszerűbb, ha az eddigi rendszertől eltérő rendszert vezetnénk be. Nem feltétlenül szükséges — legalábbis nem tartanám feltétlenül szükségesnek — , hogy az interpelláció alatt teljes plenáris ülést tartson a Parlament. Ezt más módon is meg lehetne oldani, tekintettel arra, hogy többségi szavazás érvényesül az interpellációs rendben. Véleményem szerint elegendő lenne, hogy az interpelláló és az interpellált, valamint a Parlament tisztsé gviselői vannak jelen; és amennyiben nem fogadja el az interpelláló az interpellált válaszát, akkor bizottság elé kerül az ügy, és a bizottságban is érvényesül a többségi szavazás. De folytathatnám tovább a képviselők jelenlétével, illetve a tanácskozási é s egyéb minimális feltételrendszerrel. Úgy gondolom, hogy a tervezhetőséget az elkövetkezendő időben rendkívül komolyan kell vennünk, tekintettel arra, hogy annyi törvényjavaslat fekszik előttünk. Mindenképpen arra célszerű ügyelni, hogy a Parlament munkáj a a jövőben ne az úgynevezett pártpolitikai célok megvalósítása felé irányuljon túlzottan, hanem alapvetően a felé, ami a feladata is, hogy az ország stabilitását és jövőjét megalapozzuk. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK(Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Kétper ces reagálásra kért szót dr. Mészáros István László képviselő úr. Felszólaló: Dr. Mészáros István László (SZDSZ) MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mind Giczy György képviselőtársam, mind pedig Andrásfalvy Bertalan képviselőtársam megjegyzéseire szeretnék röviden reagálni, bár Giczy képviselőtársam felé már az SZDSZfrakció soraiból elhangzott, hogy figyelembe kellene vennie: Angliában immáron elég hosszú ideje a konzervatív párt kormányoz — lehet, hogy ehhez hozzájárult az a fajta munkáspárti parlamenti viselkedés is vagy habitus, amelyet ő itt a védelmébe vett. És ezt azért is említem meg, mert én pontosan arról beszéltem, hogy az ilyen kérdések nem jogi, hanem a politikai felelősség körébe tartoznak. Tehát meg lehet csinálni, csa k viselni is kell utána a felelősséget érte. A másik: Andrásfalvy Bertalan képviselőtársamhoz címezném azt a megjegyzést, hogy abban az adott ügyben, az Állami Egyházügyi Hivatal iratai ügyében természetesen parlamenti albizottság vizsgálta volna az iratok at, és a parlamenti képviselőket tudomásom szerint köti a titoktartás, és ezért nem kellett volna annyira félteni az ügynökök… hogy is mondjam… személyiségi jogait. Mert ilyen
