Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 27. hétfő, őszi ülésszak 7. nap (325.) - Az országgyűlési képviselők által betöltött gazdasági tisztségek nyilvánosságáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának újramegnyitása - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Vörös Vince): - HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
455 1990ben, amikor megalkotta a Ház az 1990. évi LV. törvényt — aminek a módosítását most tárgyaljuk — , akkor úgy ítélték meg a törvény megalkotói, amely törvény megalkotói az Országgyűlés képviselői voltak, hiszen ez a törvény az előkészítésével már akkor elkezdődött, amikor a Kormány még el se kezdte munkáját, hogy a legmegengedőbb szabályozást kell alkalmazni, hiszen arra számítottunk '90 májusában, hogy ez az Országgyűlés egy olyan Országgyűlés lesz, ahol a képviselők döntően félállásban töltik be a tisztségüket; arra számítottunk, hogy a képviselői elfoglaltság heti egykét napot fog igénybe venni. Ehhez igazodtak akkor a képviselői fizetések is, amely képviselői fizetések tulajdonképpen az értelmiségi átlagfizetések voltak. Az azóta eltelt időben azt tapasztalhattuk, hogy nem tölthető be, vagy legalábbis rendkívül korlátozott mértékben tölthető be a képviselői megbízatás félállásban, a képviselők mintegy kétharmada bizottsági tagként is tulajdonképpen heti négy munkanapon keresztül az Országgyűlés ülésein, a bizottsági üléseken vagy a frakciók munkájában szinte főállásban kell, hogy ellássa a hivatását. Ehhez kapcsolódott az is, hogy a képviselői fizetések is változtak az eredeti '90es fizetésekhez képest. Felvetődik a kérdés — és az azóta eltelt idő Parlamenten kívüli tapasztalata is felveti — , hogy indokolte megtartani a hatályos magyar szabályozást, vagy ha nem, akkor a szigorításnak milyen mértékig kell elmenni. Katona Béla javaslata nagyon kicsiny lépést tesz a szigorításban, pusztán a nyilvá nosságra hozatalt, ami egyébként eddig is megvolt. Ha valaki nagyonnagyon szorgalmas volt, rengeteg aprómunkával, a cégnyilvántartások átlapozgatásával, a Privinfo című kiadvány rendszeres tanulmányozásával és a neveknek a képviselői listával való összeve tésével tulajdonképpen többékevésbé pontosan fel tudta tárni, hogy kik azok a képviselők, akik mindenféle gazdasági tisztségeket kaptak. A mi megítélésünk szerint a mai szabályozáshoz képest egy szigorúbb szabályozásra szükség van, az elmúlt három év tapa sztalata bennünket arról győzött meg, hogy erre a szigorúbb szabályozásra szükség van, és az az álláspontunk, hogy a szigorúbb szabályozásban még azon is túl kell lépni, amit Katona Béla javasolt. (19.30) Erre két indokunk van. Az egyik, hogy rendkívüli mé rtékben elszaporodott az elmúlt három évben azoknak a képviselőknek a száma, akik különböző gazdasági tisztségeket mint képviselők nyertek el, és csak addig tölthették be ezt a gazdasági állásukat, amíg egy bizonyos politika mellett elkötelezettek voltak. Ajánlom tisztelt képviselőtársaim figyelmébe a Magyar Hírlap szombati Extrainterjúját — azért merem ezt megtenni, mert akutális problémákat vet fel — ; ebben az interjúban az MDFből kivált egykori alelnök arról nyilatkozik, hogy akik most az ő politikai i rányvonalát követik, azokat különböző állami retorziók érik, elvesztik igazgatótanácsi állásukat, elvesztik azokat a kedvezményeket, amiket kaptak. Számomra ez is egy kérdés, és ezen is lehet vitatkozni, hogy helyese, hogy elvesztik, vagy sem — de szerint em az is kérdés, hogy helyes volte, hogy megkapták azokat a kiváltságokat, amiket most ellenzékben vagy a Kormánytól elszakadva elvesztettek. Véleményem szerint nem helyes az, hogyha egy kormányzat különböző gazdasági kiváltságokon keresztül tudja mintegy biztosítani a képviselők lojalitását, s hogy ezeken a gazdasági csatornákon keresztül, tulajdonképpen a zsebükön keresztül fogja meg a képviselőket, és tartja a saját táborában, vagy szerzi meg a saját tábora számára. Ezt a lehetőséget a szabad demokraták véleménye szerint ki kellene zárni. Ezért módosító javaslatot terjesztünk elő ehhez a törvényjavaslathoz, amely módosító javaslatunk nem lesz meglepetés senki számára, hiszen 1992 áprilisában Matyi Lászlóval közösen már egy önálló törvényjavaslatként előt erjesztettük, az Országgyűlés napirendre is vette az 5514es számú javaslatot, amelynek a benyújtási ideje 1992. április 9e volt. Ez egyike azon általam jelzett törvényjavaslatoknak, amelyek sajnos, már lassan elérnek egy olyan életkort, hogy maguktól jár nak és beszélnek… (Derültség.) …, de még a Ház nem tudott róluk vitatkozni. Azonban a javaslat
