Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. december 14. kedd, őszi ülésszak 36. nap (354.) - A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
2754 ELNÖK (Dornbach Alajos) : Tisztelt Országgyűlés! További határozathozatal következik. Soron következik a szak képzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény módosítására vonatkozó tövényjavaslat határozathozatala. A előterjesztést 14367es számon kapták kézhez. Nem hangzott el a miniszteri zárszó, megadom a szót Kiss Gyula munkaügy i miniszter úrnak. Dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter válasza KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy nagyon röviden válaszoljak a vitában elhangzott képviselői észrevételekre, megjegyzésekre. Előreb ocsátom, hogy azoknak a képviselői módosító javaslatoknak az elfogadását fogom támogatni, amelyek a jogalkalmazás szempontjából pontosabbá teszik magát a normaszöveget. Ilyennek tekinthetők a 6. és 7. §okra, valamint a mellékletekre vonatkozó módosító ind ítványok. E javaslatok elfogadása esetén ugyanis egyértelművé válik, hogy az Országos Képzési Tanács látja el a szakképzési alap felhasználásával kapcsolatos feladatokat. Egyetértek azon javaslatokkal, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a hozzájárulási kö telezettség helyi teljesítésével és a központi támogatással megvalósult fejlesztést egyaránt védje a törvény, az elidegenítési és a terhelési tilalom előírásával. (18.40) Egyetértek azzal is, hogy azonos megítélés alá kerüljön a szakmunkásképzés és a szakk épzési alapból nyújtott támogatás. Elfogadásra ajánlom azt a módosító indítványt, amelyik arra irányul, hogy a volt vállalati tanműhelyi létesítmény további működtetésének indokoltsága tekintetében kötelező legyen megkérni a megyei, fővárosi munkaügyi taná cs véleményét. Meggyőződésem, hogy ez a módosítás segíteni fogja a döntések megalapozottabbá tételét és a szakképzési eszköz célirányosabb felhasználását. Ugyanakkor nem tudom támogatni azon indítványokat, amelyek a törvény hatályának és a szakképzési alap ból nyújtható támogatások körének a kiterjesztésére vonatkoznak. Mivel a külföldiek részvételével működő vegyes vállalatok, még ha a külföldi fél részesedése a 100%ot is eléri, belföldi székhelyű társaságnak minősülnek, s ők a szakképzési hozzájárulásra k ötelezettek, ezért a társasági adóról szóló törvény által meghatározott adóalanyok ismételt föltüntetését feleslegesnek tartom. Ugyanakkor a külföldi székhelyű szervezeteket, amelyek belföldön csak telephellyel rendelkeznek, a szakképzési hozzájárulás és a szakképzési alap rendszerébe bevonni nem lenne célszerű. Ami a Nemzeti Szakképzési Intézetre vonatkozó módosítási indítványt illeti, szintén nem tudok egyetérteni. Az intézet támogatásával összefüggő javaslatunk ugyanis pontosan azt a célt szolgálja, hogy a törvény rendelkezése legyen összhangban az államháztartási törvény előírásaival. A törvény jelenleg hatályos szövege szerint: "A szakképzési alapból támogatást kell biztosítani a Nemzeti Szakképzési Intézmény működésének költségeihez." A működési költsé g támogatását fogalmazza meg tehát kötelező jelleggel. A Kormány törvényjavaslata ugyanakkor az államháztartási törvénnyel való összhang miatt a szakképzési alapból történő hozzájárulást a Nemzeti Szakképzési Intézetnek a szakmai oktatás érdekében végzett fejlesztő tevékenységéhez írja elő. A hozzájárulás biztosításával kapcsolatban határozott álláspontom, hogy a törvény a "kell" megfogalmazást tartalmazza a "lehet" helyett. A törvényjavaslat előkészítésével kapcsolatos megjegyzésekre: szeretném tájékoztatn i a tisztelt Házat, hogy az Országos Képzési Tanács 1993. március 9i és április 27i ülésein foglalkozott a szakképzési hozzájárulással és a szakképzési alapról szóló törvény módosításának tervezetével. Ezt
