Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. december 7. kedd, őszi ülésszak 33. nap (351.) - Kérdések - ELNÖK (Vörös Vince): - BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
2457 semmi kibontakozás nem látszik arra, hogy a lakásépítést ezen törvényen keresztül hogy támo gatná a Kormány. Tisztelt államtitkár úr! Korábbi kérdésemre adott válaszában egyetértett velem abban, hogy a lakásépítés, vásárlás szociálpolitikai rendszere elavult, azt meg kell változtatni. A kérdésem csak az, hogy így, ilyen irányban? Ezé rt teszem fel az alábbi kérdéseket: Miért volt szükség arra, hogy a korábban biztosított kedvezményeket ilyen drasztikusan csökkentse a kormány? Milyen új támogatási koncepció bontakozhat ki ebből? Végül is mi az a rendszer, amellyel végre hathatósan előmo zdítja a Kormány az új lakások építését Magyarországon, illetve a fiatalok lakáshoz jutását? Mekkora lesz tehát a szociálpolitikai támogatás összege? A fentiek tükrében, annak alapján, amit elmondtam, nem látok ilyen koncepciót. Ezért szeretném megtudni ál lamtitkár úrtól, hogy a Kormánynak mi az álláspontja ebben az ügyben. Úgy gondolom, nem vagyok egyedül. Várom válaszát. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A kérdésre dr. Becker Pál pénzügyminisztériumi államtitkár úr válaszol. Dr. Becker Pál pénzügyminisztériumi államtitkár válasza BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A lakáscélú támogatások módosításáról szóló 136/1993as számú kormányrendelet csak egyik e leme a lakásfinanszírozási rendszer megújításának, ezért tisztelettel a képviselő úr figyelmébe ajánlom az 1038/1993as számú kormányhatározatot is, amely tulajdonképpen a koncepciót jelöli meg, és az abban szükséges lépéseket foglalja össze. E szerint a k oncepció szerint a piacgazdaság viszonyaihoz alkalmazkodó és jól működő lakásgazdaság csak több év alatt alakítható ki, és az átmenet ideje alatt az állami részvétel nem nélkülözhető. Az alapelv az, hogy a támogatásokat elsősorban a szociális körülmények a lapján rászorultaknak kell nyújtani. A következő néhány évben az épülő lakások számának növelésére kell koncentrálni, és átmenetileg konjunkturális eszközöket is alkalmazni kell. (14.10) A szociálpolitikai kedvezményt a gyermektelen fiatal házaspár ma is k amatozó hitelként veheti igénybe korlátozott összegben. A jövő évtől hatályos módosítás a megelőlegezett összeg kölcsönkénti nyújtásának rendszerét fenntartva, a fiatal házaspárra bízza, hogy milyen összeget vesz föl fizetőképessége határai között. Tartozá sát — mint eddig — a gyermekek születésekor kell csökkenteni, de a szerződéskötéskor hatályos szabályok szerint, a gyermekre igénybe vehető, progresszíven növekvő összeggel. A törlesztési támogatásnak a szociális rászorultságtól csak kevéssé függő jelenleg i rendszere igen nagy és állandóan növekvő összeggel terheli a költségvetést, 1993ban már több mint 17 milliárd forinttal. A nyújtható hitel a lakásárakhoz képest kevés, a valóban rászorultak támogatására pedig nem marad elegendő forrás. A hitelezés új re ndszerével a költségvetési támogatás nem növekszik, sőt, '95től még a jelenlegi kamatszint mellett is gyorsan csökken — így lehetővé válik, hogy a lakáscélra fordítható költségvetési eszközöket közvetlenül a szociális helyzethez igazodó támogatásokra hasz náljuk föl. Itt tehát nem a költségvetési megtakarítás, hanem a szociálisan rászorultakra való koncentrálás a cél. A törlesztési támogatás helyett bevezetendő kamattámogatás lehetővé teszi a halasztott kamatfizetésű hitelezést, amelyben az átlagos jövedelm ű fiatalok az eddiginél magasabb összegű hitelhez juthatnak, és a költségvetésből többet lehet fordítani a rászorultságon alapuló támogatásokra.
