Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. december 7. kedd, őszi ülésszak 33. nap (351.) - A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP) - ELNÖK (Szabad György): - MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ)
2454 Végig kell gondolni, hogy jóe ez a típusú feladatmegosztás, és a z önkormányzat képese arra, hogy a legnagyobb munkáltatói szerepkört átvegye egy kisebb településen, illetve nagy munkanélküliséggel sújtott településeken? Hiszen az önkormányzatok nem ebben a szerepkörben kellene hogy legyenek. Az önkormányzatok szerepe alapvetően arra terjed ki, hogy a feltételek megteremtésével, a vállalkozások indirekt — például telek, közműfejlesztés — segítésével a munkahelyek teremtését ösztönözzék, nem pedig, hogy direkt munkáltatói szerepkörbe lépjenek. Már most, ha a szabályozás életbe lép, akkor nemcsak a közvetlen önkormányzati dolgozók, hanem azon településeken élő lakosság tömegei lesznek az önkormányzat alkalmazottai, ami szerintem bizonyos szempontból komoly problémákat vet fel. Ha a nagyobb településekre tekintünk, akkor pe dig látni kell azt a közgazdasági hatását is, amit a nyugati országokban mindig fel szoktak mérni az ilyen típusú közhasznú közösségi munkáknak, hogy van egy kiszorító hatás. Tehát arról van szó, hogy az önkormányzatnak olcsóbb lesz munkanélkülit, jövedele mpótló támogatásban részesülő dolgozót alkalmazni a különböző közhasznú típusú munkavégzésekre, és ezzel munkahelyeket szüntet meg, munkaköröket, intézményeket lehetetleníthet el. Igenis van egy piaci verseny, és nyilvánvalóan a munkáltatói szerepkörben az olcsóbb munkaerőt fogja alkalmazni meghatározott feladatokra. És ez bizony, kiszorító hatásként mindenütt, a nyugati országokban is, kiszorító hatásként fellép a magyar gazdaságban. S ennek a hatásaival számolni kell. Tehát naivitás azt hinni, hogy ezzel csak munkahelyet teremtünk, ezzel pluszmunkákat végzünk el csak: itt munkahelyek is szűnnek meg, és ennek bizony vannak nemkívánatos hatásai is. S nemcsak a közüzemi vállalatokat és közüzemi dolgozókat sújtja ezen a módon, hanem bizonyos értelemben a válla lkozókat is, hiszen ezen közösségi munkának a határai nincsenek megfelelően kijelölve. Tehát mondhatni azt, hogy mindenfajta tevékenység szinte beleszuszakolható ebbe a közösségi munkába, és itt nemcsak — megerősítem, nemcsak — a közüzemi dolgozókat, hanem bizonyos vállalkozói szférát is piaci helyzetbe kényszerítene, és bizonyos vállalkozói szférákat is ellehetetleníthetnek bizonyos körülmények között. Nem mondom, hogy ez mindig fennáll, de ennek a lehetősége megvan. S azt is látni kell, hogy ez egy egyold alú szerepkör, hiszen az önkormányzat állapítja meg a díjazás mértékét, és az önkormányzathoz kell alkalmazkodni a munkanélkülinek, a jövedelempótló támogatásban részesülőnek. És mindenképpen felveti a társadalombiztosítási jogviszony problémájának kérdésé t is ez a típusú szabályozás. Korábban a szociális bizottság tagjaként a bizottság teljes támogatásával és a bizottság — mondhatni — konszenzusával törekedett arra, hogy Magyarországon munkavégzés- és munkaviszonyszerű ténykedéseket próbáljunk bevonni a tá rsadalombiztosítási járulék alapjába, és próbáljuk kiterjeszteni a társadalombiztosításijárulékfizetést minden olyan tevékenységre, ami munkavégzésnek minősülhet. Itt ez a tbjogviszony szabályozatlan, hiszen nem egy — és erről már Kósáné Kovács Magda is beszélt — meghatározott munkaszerződésről van szó, hanem ez egy sajátos szerveződés. Tehát összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a törvényjavaslat a kártérítés kivételével nem rendezi a munkát végző társadalombiztosítási és munkajogi helyzetét. Ennek követ keztében nem alkalmazhatók a munkát végzőkre nézve kedvező társadalombiztosítási és munkajogi szabályok sem. A javaslat szerint a közösségi munkavégzés baleseti nyugellátásra jogosító időnek számít. E rendelkezéssel van összhangban a javaslat 32. §a, amel y szerint a munkavégzéssel járó díjazás 10% balesetbiztosítási járulékot von maga után. Vélhetően itt a társadalombiztosítási törvény szerinti baleseti járadékra gondolt a tervezet előkészítője. Mindezzel a jogban, a magyar jogban eddig nem ismert megoldás t hoz létre a Kormány a tövényjavaslat módosítása során. Lényegében olyan munkavégzésről van szó, amelyért részben szociális ellátást, a munkanélküliek jövedelempótló támogatását, részben díjazást kapnak a munkát
