Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. december 6. hétfő, őszi ülésszak 32. nap (350.) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többszörösen módosított 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KULIN SÁNDOR, DR. (MDF)
2424 nagyobb körű nyilvánosságot biztosít az, ha kikötjük, hogy öt személyt kell minimálisan biztosítani a választási bizottságba. Azonban az országban, ha jól saccolok, körülbelül 16000 szavazókör van, s ebbe a 16000 szavazókörbe a helyi önkormányzatok számára igen nagy nehézséget jelent mindenhol minimálisan öt főt biztosítani. Nem is szólva arról, hogy a pártoknak természetesen ezentúl is — és a független jelölteknek is természetesen — lehetőségük van arra, hogy minden egyes szavazókörbe a későbbiek folyamán is elküldhessenek egyegy személyt a képviseletükben. (19.20) Tehát így egy szavazókörben természetesen jóval több személy is tevékenykedhet, biztosítva ezzel a szélesebb körű nyilvánosságot. Az előbbi felszólaló a Szocialista Párt részéről beszélt egy módosító indítványról, amelyik a szavazási idő meghossza bbításával volt kapcsolatos. Én ezzel kapcsolatban egy gondolatot szeretnék elmondani. Én azt javaslom — és ez is szóba került az alkotmányügyi bizottság ülésén, és ezt támogatja a bizottság — , hogy fix időpont legyen a szavazási időpont lezárására, tehát határozza meg a törvény azt, hogy mikor. Ez lehet egy megállapodás, többféle variáció természetesen, hogy mikor legyen ennek az időpontja meghatározva, de ne legyen joga a szavazatszámláló bizottságnak eldöntenie azt, hogy mikor lesz a szavazásnak vége. Te hát ne szavazatszámláló bizottság dönthesse azt el, hogy egy szavazókörben nem 6 óráig, hanem 7 óráig vagy 8 óráig lesz a szavazás, mert erről a döntésről a választópolgárok jelentős része, többsége nem értesül. Tehát, akik esetleg a hatórás időpontról lem aradnak, azok sem tudnak nagy valószínűséggel döntő részben értesülni arról, hogy még idő áll a szavazásra rendelkezésre, és ez mindenképpen módosíthatja a szavazás végeredményét. Ez nem vonatkozik arra, hogy a szavazatszámláló bizottság előre meghatározha tja azt, hogy a szavazás előbb kezdődhet egy órával, hisz ebben az esetben nyilván az előbb kezdett, az egy előre meghirdetett időpont, amivel a településeken szokásos módon — falragaszokon stb., nem sorolom a lehetőségeket — minden választópolgár számára adott a lehetőség, hogy megtudhassa, hogy előbb kezdődik a szavazás, és ott így részt tud venni rajta. Röviden ennyit szerettem volna a benyújtott módosító indítványok kapcsán elmondani, és köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Kulin Sándor képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselője. Felszólaló: Dr. Kulin Sándor (MDF) KULIN SÁNDOR, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szándékoztam eredetileg ehhez a témához hozzászólni, de Boros László képviselőtársam szellemes eszmefuttatása indította meg a gondolkodásomat, és egykét percben szeretnék erre kitérni. Bevallom, hogy először arra gondoltam, hogy az átmenetileg szünetelő rádiókabarét kívánta pótolni azzal, amiket elmondott, de aztán a végén rájöttem, hogy nem erről van szól. Valóban arról van szó, hogy eleve gyanús lehet — hogy az ő humoros stílusát átvegyem — az elmebeli állapota annak, aki képviselő akar lenni. Elmebeteg nem lehet politikus, erre a következtetésre jutott, é s ezzel egyet is értenék, csak az a baj, hogyha már egyszer valaki politikus, akkor az már nem lehet elmebeteg. Pedig az elmebeli be nem számíthatóság orvosilag ugyanolyan megítélés alá esik, mint például a vakbélgyulladás. Az akadály tehát, hogy ezt meg l ehessen ítélni, nem az orvostudományban van, hanem a társadalmi előítéletben és a politikában. Ugye mindnyájan tudjuk, hogy vannak divatos betegségek és vannak szégyellni valók. Vannak olyanok, amikről nem beszélünk. Mert aligha tiltakozik valaki azért, ho gy személyiségi jogait
