Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. december 6. hétfő, őszi ülésszak 32. nap (350.) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többszörösen módosított 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TROMBITÁS ZOLTÁN (FIDESZ)
2422 Az alkotmányügyi bizottság egyik javaslatot sem támogatta. A B változat nem kapta meg a bizottsági tagok egyharmadának a támogatását sem. Tehát ezt a változatot — hogy úgy mondjam — teljes mellszélességgel vetette el a biz ottság. Az A változatnál viszont az történt, hogy gyakorlatilag az A változatot támogató szavazatok száma megegyezett az azt ellenző és tartózkodó szavazatok együttes számával, ami együttesen azt jelenti, hogy a bizottság az A változatot sem támogatja. A t örvény egészét illetően a bizottság tagjainak ugyancsak szoros szavazati eredménnyel meghozott állásfoglalása negatív volt. A törvényjavaslatot heten támogatták, egyébként nyolcan tartózkodtak a szavazásban, ami a Házszabály jelenlegi rendelkezései szerint csak úgy értelmezendő, és ezt kellett konstatálni és megállapítani, hogy az alkotmányügyi bizottság ilyen szavazati aránnyal a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek ebben a formájában nem javasolja elfogadásra. Köszönöm. (Taps az MDF soraiban.) ELNÖK (Dorn bach Alajos) : Köszönöm szépen. Kérdezem, kik kívánnak a vitában felszólalni. Következik Trombitás Zoltán képviselő úr a Fiatal Demokraták Szövetségétől. Felszólaló: Trombitás Zoltán (FIDESZ) TROMBITÁS ZOLTÁN (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az alkotmányüg yi bizottságot előbbi véleményében is, amelyben a törvény végszavazásáról akként nyilatkozott, hogy nem támogatja a törvényjavaslat elfogadását a Parlament előtt, bizonyára az is motiválta, hogy számos megoldatlan probléma maradt a törvényjavaslattárgyalá s alatt. Az egyik ilyen fontos problémának érzem azt is, hogy a '89es választójogi törvényünk egy meglehetősen bonyolult, nehezen átlátható, és azt hiszem, főleg a választópolgárok számára sokszor igen nehezen látható és érthető, hogy egyes képviselők hog yan tudnak ebben a rendszerben mandátumhoz jutni, hogyan történik a mandátumok elosztása. Ez önmagában véve még nem baj, mert én ezt a választójogi rendszert jónak találom. Azonban arra is figyelni kell egy törvényjavaslat esetén, hogy a választópolgárok a zt értsék, és magukénak is érezzék. Úgy érezem, hogy azok a javaslatok és így a Kormány módosítási csomagja is, az ehhez benyújtott módosítási indítványok, amelyek majd elfogadásra kerülnek, a választójogi törvénytervezetünket még tovább bonyolítják, és mé g tovább komplikálják. Itt a legfontosabb talán két olyan rész, amit megemlítenék, amelyek tovább módosítják és bonyolítják a törvényt. Ez a külföldiek választójogával és a kisebbségi listákkal kapcsolatos. Rengeteg új procedúrát vezetnek be ezek a javasla tok a képviselői jelöltállítás során, és anélkül, hogy hosszasan sorolnám ezeket a részleteket, csak arra a technikai részre utalnék, amikor a választópolgár kezébe fogja kapni majd azokat a listákat, amelyen a pártok és a kisebbségi listák szerepelnek. És van erre vonatkozó módosító indítvány is. Amennyiben egy kisebbségi szervezet nemcsak egy listát állíthat — tehát így nem 13 kisebbségi szervezet listájával számolhatunk, amelyek indulnak a választáson az országos listán — , hanem egy kisebbség több ilyen listát is állíthat, abban az esetben elképzelhető, hogy azon a szavazólapon, amit a választópolgár megkap, amin a megyei, tehát a területi listák felsorolása, 8, 10 vagy 12 párt lesz rajta valószínűsíthetően a '90es választások adatai nyomán, amellett kör ülbelül minimum — a törvény szerint — a 13 kisebbségi szervezet szerepelne. Azonban egy ilyen módosító indítvány elfogadása esetén egy kisebbségi szervezet — és én tudok olyan kisebbséget, ahol el tudom képzelni — akár 3040 listát is állíthatna. És ha ezt elképzeljük, hogy ilyen, 5060 különböző szervezet által állított listák közül kellene a polgároknak választani, én azt hiszem, ez meglehetősen bonyolulttá és nehézkesebbé teszi a rendszert. Itt én mindenképpen olyan problémákat érzek, amiket — mielőtt sz avazásra kerül a sor, illetve szavazáskor — meg kell fontoljunk, hogy támogatunke ilyen javaslatokat, vagy nem támogatunk.
