Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. december 6. hétfő, őszi ülésszak 32. nap (350.) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
2408 különült a költségvetéstől a társadalombiztosítási jellegű kifizetések egy sora, nem volt önálló autonómiája, önkormányzata a társadalombiztosításnak. Utalnom kell arra is, hogy országonként kisebbnagyobb különbségekkel, de eltérően ítélik meg a társadalombiztosítás feladatkörét. Például Belgiumban a szabadság idejére járó fizetést i s a társadalombiztosítás folyósítja és nem a munkáltató. Indokuk is van erre: a kötelező szabadságok mértékét olyan érdekegyeztető tárgyalásokon állapítják meg, amelyeken döntő a társadalombiztosítást irányító szakszervezetek befolyása. Ha döntenek az itt résztvevők, akkor ne a költségvetés kontójára döntsenek, hanem a társadalombiztosítás bevételeire támaszkodjanak. Arra is sorolhatnék példákat, hogy több országban a munkáltatók által fizetett járulékokat is lakossági jövedelemként tartják nyilván, hiszen ezek a járulékok a lakosság számára nyújtott ingyenes egészségügyi ellátások elvégzését teszik lehetővé. A táppénz hovatartozása, attól függően, hogy hány napig tart, szintén nagyon változatos, az országok legalább akkora hányadában a kéthárom napig tartó betegségek táppénze része a társadalombiztosítás kiadásainak, mint ahány országban nem része. Ugyancsak nagyon változatos a fogorvosi ellátás társadalombiztosításban történő figyelembevétele. A temetési segélyeknél már nem ennyire egyértelmű a helyzet, itt már nagyon mélyek a biztosítói hagyományok. Csak mint érdekességre utalok arra, hogy ebben a földrajzi térségben már kétezer évvel ezelőtt is alakultak és működtek temetési segély célzatú önkéntes biztosítói egyesületek, ahogyan ezt tanúsít ják a ránk maradt dáciai viasztáblák vagy a pannóniai feliratok. Mindezen információk tükrében és fényében kell értékelnünk az úgynevezett profiltisztítást. A társadalombiztosítás pénzügyi nehézségein valóban segíthet átmenetileg egy olyan döntés, amelyik az állami költségvetésre terheli egyes, eddig társadalombiztosítási jellegű ellátások folyósítását; lélegzethez juttatjuk tehát a társadalombiztosítást egy ilyen elhatározással, de nagyot hibázunk, ha úgy véljük, hogy megtaláltuk az okot, ami miatt forrásn ehézségekkel küzd a társadalombiztosítás. A valódi gondot ezzel a döntéssel nem oldottuk meg, csak költségvetési feladattá átváltoztattuk, és a szükséges megoldás — sajnos — még várat magára. Gyakran olvasható, hallható, hogy bizonyos parlamenti döntések a zért hozzák nehéz helyzetbe a társadalombiztosítást, mert a költségvetés egyes ellátások ideje után — például egyetemi évek, gyermekgondozási segély ideje után — nem fizet járulékot, holott ezek az évek később a nyugdíjjogosultság idejébe beszámítanak. Köv etkezetes rendszerben igaz lenne egy ilyen állítás, de ha figyelembe vesszük azt, hogy több mint 400 milliárd forintnyi nyugdíjból származó jövedelem és ingyenes egészségügyi ellátás után a költségvetés egy forint személyi jövedelemadóhoz nem jut, akkor rö gtön kiviláglik, hogy ma jóval nagyobb összeg befizetéséről mond le a költségvetés a társadalombiztosítás javára, mint amennyi járulékot nem fizet be az egyetemeken, főiskolákon nappali tagozaton tanulók, gyermekgondozási segélyen lévők ideje után. Mint a költségvetési bizottság tagjának, figyelmeztetnem kell a költségvetés fokozódó terhelésére; hangsúlyoznom kell, hogy ma a költségvetés súlyos tízmilliárdokról mond le a társadalombiztosítás ellátásainak adókedvezményei révén, gyakorlatilag mentesíti a munk aerőbe történő beruházás terhe alól a társadalombiztosítást, miközben a munkaerő tiszta hozamának túlnyomó részét ide átengedi. Profiltisztítás címén egyre több társadalombiztosítási jellegű ellátás folyósítását vállalja magára. Ez a folyamat nemcsak a köl tségvetési egyensúly miatt veszélyes, hanem azért is, mert a társadalombiztosítás deficit eltüntetésével és az állami költségvetésre történő átterhelésével elfedjük a biztosítás valódi gondjait, és halogatjuk a szükséges megoldásokat. Köszönöm a figyelmüke t. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megkérdezem képviselőtársaimat, ki kíván még felszólalni a vitában. Kérem, jelezzék. — Jelentkező nincs.
