Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. december 1. szerda, őszi ülésszak 31. nap (349.) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (SZABAD GYÖRGY):
2343 Az ingyenes vagyonjuttatás elhúzódását már említettem. Az eddigi meghiúsulás általunk vélt okait írásb an is összefoglaltuk. Az önkormányzati irányításra való áttérés után az a kérdés, hogy a társadalombiztosítást kelle vagyonhoz juttatni, már fel sem vethető. Nyilvánvaló, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlása nem jelenthet pusztán pénzkezelési feladatot; ug yanakkor gyakran azt tapasztaljuk, hogy ehhez túlzott illúziók is fűződnek. Az ingyenesen átadott vagyon nem más, mint a társadalombiztosítás olyan tartaléka, amelynek nem a felélése a cél, hanem az eredményes működtetés, amely hosszabb távon a biztosított ak számára is előnyökkel járhat. Ezzel együtt tény az, hogy a Kormány a törvényben előírt vagyonátadási feladatoknak nem tett eleget. Ezért is ítéljük megalapozatlannak a társadalombiztosítás 1993. és 1994. évi költségvetési törvényeiben ezzel összefüggően előirányzott bevételi többleteket. Az 1994. évi költségvetésnél már 16 milliárd forintot vettek így figyelembe, és ha ez nem valósul meg, máris meginog az alapok induló egyensúlypozíciója. Erre vizsgálati tapasztalaink alapján, sajnos, egyébként is látun k esélyt. Nem kerülhető meg a társadalombiztosítás működési költségvetésének ügye sem. A társadalombiztosítási szolgáltatások ellátását megvalósító igazgatási apparátus — és immár a társadalombiztosítási önkormányzatok is — a költségvetési szervekre vonatk ozó szabályozás szerint az alapoktól átvett pénzeszközökből, tehát közpénzekből működnek. Az a véleményünk, hogy a működési költségvetés az alapok helyzetéhez mérten lényegesen kedvezőbb helyzetben van. Az 1992. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése során kifogásoltuk a korábbi évek járadékbevételeiből származó működési tartalékának pénzmaradványként való kezelését. Megállapításunkat a benyújtott törvényjavaslat összeállításánál nem vették figyelembe. A zárszámadási törvényjavaslat szerint kimutatott , közel 1 milliárd forintos megtakarításból az Állami Számvevőszék megítélése szerint 672 millió forint az az összeg, ami nem illeti meg a működési költségvetést. A tényleges működési kiadások alakulása ugyanis ezen összeg bevonását nem indokolta. Ennek so rsáról dönteni természetesen a törvényalkotásnak kell, mi csupán csak a figyelmet szerettük volna erre fölhívni. A működési költségvetéssel összefüggésben az 1994. évi költségvetésben már olyan változtatásokat terveznek, amelyekkel szakmailag semmiképpen n em tudunk egyetérteni. A javasolt megoldás esetén közel 15 milliárd forintos pénzösszeg kerülne ki az Országgyűlés hatásköréből, amit nem indokolhat az önkormányzati irányításra történő átállás sem. Tisztelt Országgyűlés! A társadalombiztosítási kiadások t ervezett összege 1994ben várhatóan megközelíti a 710 milliárd forintot. Ez az összeg önmagában véve is tekintélyes, pedig nem tartalmazza az állami szociálpolitika körébe tartozó és költségvetési forrásokból biztosítandó, a társadalombiztosítás által foly ósított ellátási kiadások mintegy 188 milliárd forintos összegét. Kimondhatjuk, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi helyzete feszültségekkel terhes. Működő rendszere azonban még így is a szociális biztonság egyik alappillére. Működése, gazdálkodása ezért méltán érdemel nagy figyelmet. E hatalmas pénzösszeg kezelése nagy felelősséggel jár. Meg kell mondani, hogy e téren az elvárható gondosságot az Állami Számvevőszék nem mindig tapasztalta. Tisztelt Országgyűlés! Röviden ennyit szerettem volna jelentéseinkb ől a társadalombiztosítási alapok 1994. évi költségvetési javaslatának tárgyalása előtt a tisztelt Országgyűlés szíves figyelmébe ajánlani. (9.40) Szeretnénk remélni, hogy megállapításaink és javaslataink a törvényalkotás nehéz és felelősségteljes munkájáb an némi segítséget is jelenthetnek. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (SZABAD GYÖRGY) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottságok állásfoglalását ismerjük meg. Megkérdezem Kis Gyula Józsefet, a szociális bizottság elnökét, kíváne a bizottság el őadót állítani. Felszólaló: Dr. Kis Gyula József, a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság elnöke
