Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 14. kedd, őszi ülésszak 4. nap (322.) - Kérdések - ELNÖK(Vörös Vince): - PINTÉR JÓZSEF (FKgP)
219 Kérem, képviselő úr, tekintsen el — az időre való tekintettel — a mélyebb válaszadástól annál is inkább, mert másik interpellációban is é rintett ez a téma, és amit itt nem mondtam el, az interpellációra adott válaszomban el fogom mondani. (Az elnök ismét csenget.) Köszönöm kérdését, és kérem válaszom tudomásulvételét. (Taps.) ELNÖK(Vörös Vince) : Köszönöm államtitkár úr válaszát. Újból felké rem képviselőtársaimat, akik felszólalnak, szíveskedjenek betartani az időkeretet, mert nagy tömegben érkezett be interpelláció és kérdés, úgyhogy senkinek a rovására ne történjen egyegy képviselőnek a felszólalása. Frakción belüli csere folytán Pintér Jó zsef, a Független Kisgazdapárt képviselője következik, aki kérdést kíván feltenni az igazságügyminiszterhez A kárpótlási földárverések tárgyában. Pintér József képviselőtársamat illeti a szó. Kérdés: Pintér József (FKgP) — az igazságügyminiszterhez — A k árpótlási földárverések tárgyában PINTÉR JÓZSEF (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Székesfehérvárott a földárverésekkel kapcsolatban a következő helyzet fordult elő: Három termelőszövetkezet van; mind a három termelősz övetkezet az árverések előtt a sajtóban meghirdette, hogy a kárpótlási jegyeket névértékben átveszi az állampolgároktól. Ehhez a három termelőszövetkezethez csatlakozott még az Agrokereskedelmi Vállalat is, amely mezőgazdasági kis- és nagygépeket értékesít a lakosság számára, és a készpénzfizetés mellett kárpótlási jegyeket is elfogadott. Mind a négy szervezet a pénztárból kifizette a jelentkező állampolgároknak a kárpótlási jegy névleges értékét — ha 300000 forint volt, akkor 300000 forintot; ha 1 millió f orint, akkor 1 millió forintot. Arról nem tájékoztatták az állampolgárokat, hogy ennek milyen következményei vannak. Egyidejűleg mindegyik szervezet egy megbízási szerződést írt alá, hogy a termelőszövetkezetnek vagy az Agroker Vállalatnak egyik dolgozója nevére megbízási szerződést állítottak ki, hogy az eladó megbízza a vevőt, hogy nevében, helyette földre árverezhessen. A megbízási szerződésen kívül egy megállapodást is aláírattak az állampolgárokkal az Agrokernél is meg a termelőszövetkezeteknél is. A m egállapodás úgy szól — a megbízási szerződésen túl — , hogy az átadott kárpótlási jegy — hangsúlyozom, hogy átadott, nem eladott; az írásbeli szerződésben ez van, hogy az átadott kárpótlási jegy — alapján árverezhet a termelőszövetkezet megbízottja az árver ésen a termelőszövetkezet javára. És az átadott kárpótlási jegy értékének megfelelő, majdan megszerzendő földtulajdont eladja névértékben a termelőszövetkezet vagy az Agrokereskedelmi Vállalat részére! Kötöttek egy harmadik megállapodást is. A harmadik meg állapodás egy adásvételi szerződés, amely a kárpótolt, tulajdonnal rendelkező jegytulajdonos és a termelőszövetkezet között köttetett, s azt tartalmazza, hogy a majdani árverésen elnyert földtulajdont a kárpótolt személy eladja névértékben a termelőszövetk ezetnek. Az adásvételi szerződés dátummal nincs ellátva, és nincsenek rajta az adásvételi szerződésen a leendő föld nagyságrendi és helyrajziszámadatai. Ezt majd utólag, akkor fogják ráírni, ha az árverés megtörtént. (14.30) Tisztelt miniszter úr! Ezek ut án a következő a helyzet. Miután a kárpótlási jegyet a termelőszövetkezet átvette, a termelőszövetkezet pénztárából kifizették a tulajdonosnak a 300000 vagy 400000 vagy 1 millió forint értéket. De facto ennek nyomán a tulajdonos eladta, pénzügyileg, de fac to eladta a kárpótlási jegyét. Ebből következően a törvény szerint a kárpótlásra jogosult személy az árverésen nem árverezhetne, a megbízási szerződése — véleményem szerint — érvénytelen. Mert a törvény úgy szól, hogy mindenki a saját jogán árverezhet föld re az árverésen, márpedig pénzügyileg korábban egy olyan helyzet jött létre, hogy nem tulajdonosa a kárpótlási jegynek, tehát jogérvényesen nem árverezhetett volna.
