Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 29. hétfő, őszi ülésszak 29. nap (347.) - Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, DR. földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
2161 azonosítására alkalmazhatják, és hangsúlyozottan csakis ebből a célból azok közlését igényelhetik is az állampolgároktól. A földhivatal azonban a személyazonosító jelet más hivatalokkal, hatóságokkal, szervekkel nem közölheti, a tulajdoni lapon nem tü ntetheti fel, gépi adatfeldolgozó eszközein nem jelenítheti meg. Van azonban egy kényszerű kivétel. Nevezetesen a korábbi időszakban készített és így személyi számot is tartalmazó tulajdoni lapról a földhivatal olyan másolatot adhat ki, amely tartalmazza a személyi számot is. Erre a szabályozásra az adatvédelmi törvény lehetőséget ad. Az ilyen másolatok köre azonban folyamatosan szűkül azzal párhuzamosan, ahogyan a földhivatal a változások folyamatában új tulajdoni lapokat készít, illetőleg ahogyan az ingat lannyilvántartást folyamatosan gépi adatfeldolgozásra állítja át. Tisztelt Ház! A PHAREsegélyprogram keretében folyamatban van a földhivatalok számítógépes adatfeldolgozó eszközökkel való ellátása, és ez mára olyan szintre jutott, hogy fokozatosan megkez dhetik az ingatlannyilvántartás gépi adatfeldolgozásra való átállítását. Az átállítás nem tekinthető pusztán technikai kérdésnek. Az ingatlannyilvántartás közhitelessége, tulajdonbiztosító szerepe miatt fontos, hogy erre olyan jogi garanciák érvényesülés e mellett kerüljön sor, amelyek megléte eredményezheti, hogy a gépi adatfeldolgozásra való áttérés miatt senkit sem érhet jogsérelem, és senki sem juthat őt meg nem illető többletjogosultságokhoz sem. Az átállítás jogszabályi hátterének megteremtésére hazá nk a PHAREprogram kereteit kitöltő szerződésekben vállalt nemzetközi kötelezettséget. Ennek kíván eleget tenni a javasolt módosítás, amely szerint az ingatlannyilvántartásról szóló törvényerejú rendelet új fejezettel egészülne ki, amely a gépi adatfeldol gozásra való áttérés alapvető garanciális szabályait tartalmazná. Az áttérés szabályainak részletes ismertetését szükségtelennek tartom. Néhány jellegzetességre hívnám fel csupán a figyelmet. A gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlannyilvántartás azono s értékű a korábban manuálisan vezetett nyilvántartással, ahhoz ugyanazok a joghatások fűződnek, mint a hagyományos ingatlannyilvántartáshoz. Ebből következik az, hogy ahol az ingatlannyilvántartást gépi adatfeldolgozásra állították át, ott a továbbiakba n az átállított nyilvántartás tekinthető közhitelesnek. A gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlannyilvántartás egyik legnagyobb előnye az adatszolgáltatás lebonyolításánál mutatkozik. Amíg ugyanis a hagyományos ingatlannyilvántartás esetében az adatsz olgáltatásnak szinte kizárólagos formája a tulajdoni lapról történő fénymásolat készítése volt, addig a gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlannyilvántartás esetében lehetőség nyílik arra is, hogy a felhasználók a szükséges adatokat a földhivatal adatb ankjából lekérdezzék. A javaslat szerint a felhasználók a földhivatal adatbankjához engedéllyel csatlakozhatnak, bár a felhasználók közül egyeseknél a csatlakozás kötelező jellegű, másoknál saját elhatározástól függő lehetőség. Kiemelendő, hogy kötelező a csatlakozás a közjegyzők esetében, akik hagyatéki és más nem peres eljárások során járnak el. A földhivatali adatbankhoz való csatlakozásért általában egyszeri díjat kell fizetni. A javaslat a bíróságokat, a közigazgatási hatóságokat és a Központi Statiszt ikai Hivatalt az egyedi ügyek intézéséhez szükséges adatok lekérdezésére irányuló csatlakozás körében mentesíti a csatlakozási díj fizetése alól. Hangsúlyozni szükséges, hogy a saját gépi adatfeldolgozó eszközök és a földhivatali adatbank öszszekapcsolása nem ad lehetőséget, hogy a felhasználók az állampolgárok személyazonosító jeléhez hozzájussanak. Tisztelt Országgyűlés! Végezetül a javasolt módosítások még egy részletére szeretnék kitérni, amely tulajdonképpen végrehajtott intézkedést jelent. Ez nem más, mint a földek aranykoronaértékének visszaállítása az ingatlannyilvántartásban. Az aranykoronaértékek és az erre vonatkozó jogi szabályozás visszaállítására azért van szükség, mert 1982 — 85ös évek között, amikor új földértékelési rendszert terveztek haz ánkban bevezetni, megszüntették a földek minőségének és az ehhez tartozó aranykoronaértéknek az ingatlannyilvántartási feltüntetését. Ezzel
