Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 29. hétfő, őszi ülésszak 29. nap (347.) - Az ülés megnyitása - Napirend előtti - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Szabad György): - BALÁS ISTVÁN, DR. (Magyar Piacpárt)
2135 te rmészetesen nincsenek felkészülve. Ez az oka annak, hogy immár másfél éve az iskolák visszaadási folyamata — e törvényhozási sajátosság folytán — áll. A másfél éves problémát nemcsak az egyházak ismerik; ismerik azt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ban, ismerik a Munkaügyi Minisztériumban, de valahogy az eltelt másfél év alatti kampánytörvényhozási akciók során ezen törvényhozási akadály elhárítására nem jutott elegendő energia. A megoldást célzó törvényjavaslatomat november 12én terjesztettem elő. Az azóta elhangzott megnyilvánulások megerősítették azt, hogy élő, napi problémáról van szó. Három nappal később üléseztek a történelmi egyházak iskolabizottságai, és leszögezték, hogy az egyházi iskolák ténylegesen is beilleszkednek a nemzeti közoktatási rendszerbe. Ezt követően két nappal később Miskolcon a legnagyobb kormányzó párt egyik képviselőnője külön hangsúlyozta, hogy az egyházi, valamint a világi iskolák alkalmazottai esetén a jogoknak és kötelezettségeknek azonosnak kell lenniük. A legnagyobb kormányzó párt részéről elhangzottak azért tűnnek különösen fontosnak, mert arra utalnak: a kormánykoalíció annak idején nem azért hozott egy, a választási ígéreteinek megfelelő törvényt, hogy egy fél évvel később egy másik törvénnyel a végrehajthatóságát megtorpedózza. Végül két nappal ezelőtt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára ismételten célként fogalmazta meg: az egyházi iskolák arányát indokoltnak látja a jelenlegi mintegy 2%ról 510%ra emelni. A törvényjavaslat előkészíté se során vizsgáltuk, vane bármilyen költségvetési kihatása annak, ha az egyházi iskolák alkalmazottait törvény közalkalmazottnak minősítené. Az elemzés kimutatta, hogy ez az előzetes, illetve feltételezett aggály téves és megalapozatlan lenne több okból i s. Ma az egyházi iskolákban alkalmazottak munkabére a gyakorlatban azonos az önkormányzati intézményekben kialakult munkabérekkel. Ennek — teljesen logikusan — az az oka, hogy az egyházak a bérezés eszközeivel is igyekeztek a jobb munkaerőket megtartani. A zt a luxust nem engedhették meg maguknak, hogy ne produkálják ugyanazt a munkabért, amelyet az önkormányzati iskolák. Az iskolák normatív állami támogatásának rendszere jelenleg azonos módon fedezi a kiadásokat, ideértve a munkabéreket is, önkormányzati, i lletve egyházi iskolákban. Végül, a közalkalmazottivá minősítést követően az esetleges végkielégítések egyébként sem az állami költségvetést, hanem a mindenkori iskolafenntartót terhelik. Ilyen előzmények után ezért az azonos munkát végzők munkajogi státus ának ilyen megkülönböztetése a jövőben nem indokolható. Ami a választott jogtechnikát illeti, három út tűnt járhatónak. Az egyik a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása, valamilyen hatálykiterjesztéses megoldás. A másik az 1991. évi XXXII. törvény módosítása. És végül egy önálló, rövid törvényjavaslat. Szakmai okok miatt csak ez utóbbi bizonyult alkalmasnak a cél elérésére. Engedjék meg a képviselők, hogy a szakmai megfontolásokkal most ne terheljem a közvéleményt, hiszen ez végül is általá nos vita keretében tárgyalható kérdés, illetőleg bizottság elé tartozik. Az ismertetett előzmények után született meg tehát a mindössze két szakaszból álló törvényjavaslat mint legegyszerűbb megoldás, mely a következőket tartalmazza: 1. § Az egyházi jogi s zemély által fenntartott nevelésioktatási intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazottak. A 2. § a hatálybalépésről szól. Tisztelt képviselőtársaim! Bízom abban, hogy most szavazatukkal bizonyíthatják azt, hogy két évvel ezelőtt tényleg komolyan gondol ták a volt egyházi ingatlanok rendezésének szükségességét, ezért e rövid törvényjavaslat napirendre tűzésével másfél év után, immár további késlekedés nélkül segítenek felszámolni azt az akadályt, amelyet törvényhozási úton mi gördítettünk az egyházi iskol ák visszaadási folyamata elé. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) (15.50)
