Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 29. hétfő, őszi ülésszak 29. nap (347.) - Az ülés megnyitása - Napirend előtti - ELNÖK (Szabad György): - FUTAKI GÉZA, DR. (SZDSZ)
2133 Az 1990. évi kétharmados önkormányzati törvény 11. fejezetének 107. §a (1) bekezdésének a) pontja úgy r endelkezett, hogy — idézem — "az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába kerül annak közigazgatási területén levő ingatlan, erdő, víz törvényben meghatározott köre". Ekkor még úgy tűnt, az önkormányzati vagyon részét fogja képezni bizonyos mennyiség ű termőföld is. A kárpótlási törvény és az önkormányzati vagyonról szóló törvény azonban mégsem juttatott külterületi földet a településeknek. 1991. július 12én Boross Péter belügyminiszter az egyes állami tulajdonban levő vagyontárgyak önkormányzatok tul ajdonába adásáról szóló törvényjavaslat határozathozatala előtt ezt a következőkkel indokolta: "Nagyon sok indulatos mondat hangzott el a külterületi földekkel kapcsolatban, jóllehet e törvénynek hangsúlyozottan ebben a körben nem volt szabályozási szándék a — ismert okokból — , a szövetkezeti és a földtörvény hivatott a kérdés rendezésére." Földtörvény a mai napig nincs. A szövetkezeti átmeneti törvény pedig kimondja, hogy a föld fekvése szerinti települési önkormányzat tulajdonába kerül a szövetkezet haszná latában levő állami tulajdonú termőföld, amelyet a kárpótlás során nem értékesítettek. Mint tudjuk, az árverések határidejét a Kormány el kívánja halasztani, így az önkormányzatok addig semmiképp nem jutnak földterületekhez. Azt is tudjuk, hogy az országba n jelentősen megnőtt a föld iránti kereslet. A települések egy részén már minden kárpótlásra kijelölt föld elfogyott. Hiába születik 1994ben földtörvény, egy elszalasztott lehetőséget nem lehet már visszahozni. Földhöz az önkormányzatok ily módon már nem jutnak. Hiába ígérte tehát a belügyminiszter úr, hogy e két törvény rendezi az ügyet, nem lesz mit rendezni, ha e célra nem lesz már föld. Ezért azt kívánjuk képviselőtársaimmal lehetővé tenni, hogy amíg lehet, élhessenek az önkormányzatok és az általuk al apított közcélú egyesületek is a licit lehetőségével a települések közigazgatási határain belül, amennyiben rendelkeznek olyan kárpótlási jeggyel, amellyel egyébként is mód nyílna az árverésen való részvételre az adott helyen. Javaslatunk nem tartalmaz egy éb korlátozó elemet, de nyitottak vagyunk pártok, érdekképviseleti szervek felé, hogy megvitassuk azokat az indítványokat, amelyek csupán egyes művelési ágakra kívánják korlátozni, vagy felső határt szeretnének szabni az önkormányzatok tulajdonszerzésének . Miért tartanánk szükségesnek, hogy a Parlament elfogadja javaslatainkat? Először is, a településeken súlyos gondokat fog okozni, ha magántulajdonba kerül minden közlegelő, egyrészt, mert az állattartók nem mindegyike rendelkezik kárpótlási jeggyel, és ez által megnehezül számukra az állattartás lehetősége, másrészt a legeltetést nem lehet gazdaságosan megoldani a felaprózott földrészeken. Az egységes legelőgazdálkodásnak egyébként is történelmi hagyományai vannak. Másodszor: a település költségvetését is b evételhez juttatná a földtulajdon, hiszen haszonbérbe adhatná a területét az önkormányzat. Harmadszor: a szociális gondoskodást is elősegítené a javaslat, főleg a kistelepüléseken, ahol magas a tartós munkanélküliség és az ezzel kapcsolatos kiadások. Az ön kormányzatok így arra kényszerülnek, hogy megnyirbálják a szociális célra fordítható kiadások körét. A legrászorultabbak számára juttatott földdel, háztáji lehetőséggel már eddig is néhány önkormányzat eredményeket ért el. Negyedszer: távlati rendezési ter vekhez is szükséges földalap, így jutna ipartelepnek hely, zöldmezős beruházáshoz, vagy pedig területigényes infrastruktúra fejlesztéséhez. (15.40) Az az aggály, hogy nagy mennyiségű kárpótlási jeggyel emelik a licitet, nem valós, mert egyrészt a javaslatu nkban csak olyan jeggyel lehetne licitálni — mint említettem — , amellyel egyébként is lehet földet vásárolni, másrészt főként azok adnák át a kárpótlási jegyüket az önkormányzatoknak, akik szociális ellátást kérnek cserébe.
