Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 24. szerda, őszi ülésszak 28. nap (346.) - Az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) országgyűlési határozat módosítását indítványozó országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Vörös Vince): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) az ügyrendi bizottság alelnöke:
2115 Konkrét példákat mondhatok, például a társadalmi szervezetek kezelői jogának megs züntetésével kapcsolatos törvényt, amelyben az érintett érdekképviseletek akkor szereztek tudomást a Kormány előterjesztéséről, amikor mi is megkaptuk a parlamenti postával. Semmiféle bevonásra nem került sor, bár alapvetően érintette volna a jogaikat. Teh át ez egy előkészítési kérdés, ez nem házszabályi téma. Ahhoz, hogy a Kormány előterjesztései jobbak legyenek, valóban be kellene vonni az érdekképviseleteket szélesebb körben. Itt azonban másról van szó Horváth Balázs véleményével szemben. Konkrét példát mondok ismételten: nyáron az Országgyűlés megszavazta a lakástörvényt. A lakástörvény előkészítésében szó sem volt arról, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiségeknél csökkentett vételáron az önkormányzatoktól vételi joggal meg lehetne vásárolni ezeket a helyiségeket. Semmiféle szakmai előkészítése nem volt ennek a javaslatnak, amelyet végül is országgyűlési képviselők terjesztettek elő, nem történt meg a hatásvizsgálata, és egyáltalában be se vonták az önkormányzati érdekképviseleteket ebbe a kérdésbe. Mi lett az eredmény? Megszületett egy olyan törvény, amelyet nagy valószínűséggel az Alkotmánybíróság hatályon kívül fog helyezni ebben a körében, hiszen önkormányzati alapjogot sért, kétharmados többség nem volt hozzá, s nem akarok ennek a rendelkezésnek a politikai hátrányaiba is belemenni, éppen az egyik előterjesztőtől hallottam a napokban, hogy egy kicsit jobban megnézhették volna ezt a kérdést, mert tulajdonképpen nem azokat részesítették kedvezményben, akiket akartak. A vállalkozói réteg egészének ez nagy hátrányt jelent, hiszen csak azokat kedvezményezi, akik éppen ilyen helyiségben vannak, és akik ilyen helyiségben vannak, azok túlnyomó részben éppen nem az általuk kedvezményezni kívánt körből valók, hanem a nagy iparcikkvállalatok, a nagy élelmisz er kiskervállalatok jogutódai, és ezek szerezhetik meg nagyon olcsón ezeket az ingatlanokat. Az önkormányzatok érdekeivel ellentétesen, a lakosság érdekeivel ellentétesen és a vállalkozók érdekeivel ellentétesen, hiszen a vállalkozók egésze pedig nyögheti utána az iparűzési adót. Tehát szükség lett volna mindenképpen bevonni az érdekképviseleteket, de nem lehetett a kormányelőkészítésnél, hiszen a kormányelőkészítés szakaszában erről szó sem volt. Itt jön a Horváth Balázsféle javaslat cá folata, ha a parlamenti vita szakaszán ilyen javaslatok előkerülnek, biztosítani kell, hogy az érdekképviseletek valahogyan kifejthessék véleményüket. Ha pedig kizárom őket, és a saját agyamból kipattant szikrák alapján hozok jogszabályokat, akkor bizony ó riási károkat lehet okozni a meghozott törvényekkel. Nos, éppen ezért valamilyen jogi formát kell ahhoz biztosítani, hogy az érdekképviseletek kifejthessék a véleményüket, ne legyen alanyi jog, hiszen abban valóban igaza van Salamon Lászlónak, hogy a bizot tságok tevékenysége ellehetetlenülne, hogyha esetleg 4050 érdekképviselet képviselteti magát, hiszen az érdekképviseletek megalakulásának eléggé tág lehetősége van. De az, hogy legyen egy olyan lista az Országgyűlésnél, hogy tudjuk, hogy milyen témában, k ik az érdekeltek, kiket célszerű meghívni, és ezek közül a Házszabály garantálja, hogy a bizottság őket meghívhassa, azt hiszem, ez egy szükséges lépés, és nagyon hibás lenne, hogyha ezt a nagyon rugalmas, Tölgyessy Péterféle javaslatot az Országgyűlés ne m támogatná. A következő kérdés, amelyre még ki szeretnék térni, már nem ütközik az ügyrendi és az alkotmányügyi bizottság álláspontjával. Ma reggel láttam a televízióban, hogy Katona Tamás miniszterelnökségi államtitkár úr többek között azzal indokolta az t a tervezett intézkedést, hogy december 1jével megszűnik — tényként hangzott el — az egyenes közvetítés az Országgyűlésből, hogy többek között a napirend előtti felszólalások elveszik az Országgyűlés idejét. Még az is elhangzott reggel, hogy akár a nap v égén lehetne megállapítani, hogy napirend előtti felszólalásokkal elment az idő. Ebben a körben szeretnék reagálni, hogy ez nem érv. Ha valaki nyomon követi a parlamenti munkát, és bízom benne, hogy akik ilyen súlyú döntéseket meg szeretnének hozni, azokna k valami fogalmuk van arról, hogy mi történik a Parlamentben, azok tudhatták volna, hogy az ügyrendi
