Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 24. szerda, őszi ülésszak 28. nap (346.) - A honvédelemről szóló törvényjavaslat részletes vitája - MÉCS IMRE (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MÉCS IMRE (SZDSZ)
2092 Tettük ezt abból az elvi kiinduló szempontból, hogy nem jó, hogyha az ország Alkotmányát nagyon gyakran módosítjuk, beláthatatlan folyamatokat indít el. Miután több hónapi diszkussziók után rájöttünk arra, hogy igazán jól nem oldhatók meg az alapvető védelmi problémák az Alkotmány módosítása nélkül, kidolgoztunk — szintén többhetes interaktív munkáv al — egy, végül is teljes konszenzussal elfogadható alkotmánymódosítást. Nem ez történt Bejczy Sándornak a javaslatával. Bejczy Sándornak a törekvéseit az SZDSZfrakció egésze tisztelettel nézi, és sok mindenben egyet is értünk vele. Egyetértünk azzal, hog y távol kell tartani a fegyveres erőktől a napi politikát, az aktuálpolitikát és a pártpolitikai szempontokat. Azzal is egyetértünk, hogy nem volna szerencsés, ha bárminemű pártpolitikának vagy napi politikának a színtere lenne a fegyveres erők területe. D e lényegében itt arról van szó, hogy két modell közül kell választanunk. Az egyik modell, amit Szabó Miklós történész barátom találóan K und Kmodellnek nevezett: ez azt jelenti, hogy a fegyveres erők tagjainak mindennemű politikai tevékenységtől távol kel l tartaniuk magukat, ezt deklarálniuk is kell, és ennek aztán sok ferde eredménye is volt. Gondoljunk csak arra, hogy I. Ferenc József, a legfőbb hadúr megtiltotta, hogy az akkori közös hadsereg és a honvédség tagjai egyenruhában vehessenek részt Kossuth L ajosnak a temetésén. (11.00) Szabó Miklós bizonyára sok más hasonló példát is tudna mondani a Hentzikultusszal kapcsolatban. Tehát ez itt Magyarországon nagy történelmi múltra viszatekintő szemlélet, azonban ez a szemlélet sem tudta megakadályozni, mondju k, a második világháború előtt és alatt, hogy bizonyos idegen érdekek és pártpolitikai érdekek ne szűrődjenek be a hadseregbe. A másik modell, amit a modern német vagy amerikai mintának lehetne nevezni, annak az a lényege, hogy a katonaegyenruhás állampol gár, polgárkatona, aki teljesíti a kötelességét, aki pontosan tudja, hogy kötelességteljesítés közben semmiféle direkt politikai tevékenységet nem folytathat, de elhagyva a laktanya kapuját, levetve az egyenruhát, civilbe öltözve él alkotmányos jogaival. E hhez megfelelő polgártársadalom kell, nagyfokú polgári öntudat kell és egy olyan kultúra és politikai szubkultúra, amely pontosan tud disztingválni, finoman tud disztingválni. Megmondom őszintén, én személy szerint efelé hajlok, de tudomásul kell vennem, h ogy nincs meg még ennek a kultúrának minden eleme, hogy finoman fogalmazzunk, hazánkban. Tehát nyitottak vagyunk arra, hogy korlátozzuk a fegyveres erők keretében a pártpolitikai tevékenységet. Erre a jelenlegi Alkotmány lehetőséget is nyújt. Kérdés, hogy ebbe a korlátozásba bele lehete érteni a párttagságtól való tiltást. Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon súlyos alkotmányjogi kérdés. Nem véletlen, hogy az alkotmányügyi bizottság sem döntött még ebben a kérdésben. S ha az Alkotmánybíróság eddigi ítélkezési gyakorlatát vesszük figyelembe és azt a virtuális alkotmányt, amit tulajdonképpen a döntései mögött fölsejleni láthatunk, akkor ezen virtuális alkotmánnyal — az én meggyőződésem szerint — nehezen férne össze egy alkotmányos tiltás. De a jelenlegi felhatalm azás alapján kétharmados törvényben, a korlátozás keretében akár a honvédelmi törvényben, akár a párttörvényben ezek a szempontok érvényesíthetők. De ezen túlmenően, gyakorlati szemmel nézve, a párttagság léte vagy nemléte ellenőrizhetetlen. Alkotmányos ti ltások vannak arra, hogy valakinek a párttagságát akár csak megkérdezzék, vagy valaki köteles legyen erről számot adni. A pártok sem kötelezhetők arra, hogy tagjaikról információt adjanak ki, vagy egyszerűen megerősítsék a tagsági viszonyt. Tehát alkotmány ban rögzíteni egy olyan kikötést, amit nem lehet ellenőrizni csak alkotmányellenes eszközökkel, ez önmagában egy ellentmondásos helyzet, amit föl kellene oldani. Hogy valaki végeze pártpolitikai tevékenységet — mivel tevékenységről van szó — , az már ellen őrizhető, az már látható. Ha azt mondjuk ki, hogy valaki nem viselhet egyenruhát
